Holló András, akit az MSZP ajánlott ismét alkotmánybírónak, elmondta, örül, hogy kiegészülhet a testület. Közlése szerint egyetért azzal a törvényjavaslattal, amely szerint a bírákat kilenc helyett tizenkét évre választanák. Szerinte a törvényhozás meghoszszabbíthatná az Alkotmánybíróság (AB) jelenlegi tagjainak mandátumát is. Hozzátette: az Országgyűlésre vár annak eldöntése is, fenntartandó-e az a rendelkezés, hogy az alkotmánybírák újraválaszthatók. Fodor Gábor a bizottság ülésén bejelentette, az SZDSZ elvi okból nem fogja megszavazni az egyébként általuk is nagyra becsült Holló Andrást. A vitában bírálat érte a szabad demokratákat amiatt, hogy különböző mértékkel mérnek, hiszen 1995-ben ők kezdeményezték a köztársasági elnök újraválasztását.
Az AB-nek egyetlen nemzetközi jogász tagja lesz, ha a Ház megválasztja Kovács Péter egyetemi tanárt. A Fidesz jelöltje szerint a hazai törvények olykor ellentmondásba kerülnek a nemzetközi szabályokkal. Ilyen volt a megsemmisített drogrendelkezés és az egyházi oktatást szabályozó paragrafus. A professzor kifejtette azt is: az Országgyűlés nem fogja tudni elkerülni a hazai kisebbségekről szóló törvény módosítását. A határon túl élő magyarok ügyéről azt mondta: globális jogszabály helyett célszerűbb lenne, ha kétoldalú megállapodásokat kötnénk a szomszédos országokkal. Szerinte a kettős állampolgárság kérdése nem kerülhető meg.
Az SZDSZ jelöltje, Bragyova András úgy vélekedett, nincs szükség új alkotmányra, hiszen a jelenlegi új alaptörvénynek tekinthető. Pontosítani lehetne ugyan, de a jogrendszert alapjaiban átalakító szabályok elfogadása nem indokolt. Kérdésre azt felelte, helyes, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat bárki, hiszen ezt nem kedvtelésből teszik az emberek. A széles körű indítványozásnak Bragyova szerint az a magyarázata, hogy nálunk nincs lehetőség a jogerős bírósági ítéletek elleni alkotmányjogi panasz benyújtására.
múzeum
Bevezetik a sziesztát egy magyar fürdővárosban
