ÁSZ: mégis nettó befizetők voltunk

Magyarország tavaly több pénzt fizetett be az Európai Unió kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentéséből, amely szerint a 2004-es költségvetésben ténylegesen megjelenő tételeket vizsgálva uniós egyenlegünk mínusz 27 milliárd forintot tesz ki.

A számvevők összefoglalójukban azt is megállapítják, hogy az uniós támogatások koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál az együttműködési problémák és a szakmai tapasztalat hiánya is közrejátszott abban, hogy a támogatások igénybevétele hosszadalmassá vált.
*
Az ÁSZ véleménye ellenére a pénzügyi tárca tartja magát korábbi álláspontjához, miszerint az unióval szemben 76 milliárd forintos pluszszal zártuk a tavalyi évet. A több mint százmilliárd forintos különbséget Pichler Ferenc, a tárca szóvivője a minisztérium és az ÁSZ eltérő számítási módszerével magyarázta. A pozitív mérlegről szóló pénzügyminisztériumi kimutatást a kutatók azzal indokolták, hogy a kormány a kedvezőbb egyenleg érdekében megpróbált a magyar befizetésekkel szemben uniós kötelezettségvállalásokat is elszámolni. A számítás módjával kapcsolatban a kutatók rávilágítottak: a tárca számítási módszere ellentmond az államháztartási törvénynek, az uniós források ugyanis csak akkor könyvelhetők el költségvetési bevételként, amikor ténylegesen felhasználták azokat. A tárca korábbi kimutatásánál lényegesen magasabb tavalyi államháztartási hiányról szóló becslést küldött el az Európai Uniónak a Központi Statisztikai Hivatal. A számítás összhangban áll az ÁSZ csütörtökön ismertetett jelentésével, amely szerint az eddigi kormányzati tájékoztatással szemben a 2004-es államháztartási hiány elérte a GDP 5,8 százalékát. Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnöke a számvevőszéki zárszámadással kapcsolatban kijelentette: az ÁSZ megállapításai nemcsak azt jelentik, hogy a tavalyi büdzsét felelőtlenül tervezték, hanem azt is, hogy a kormány költségvetési politikája megbukott. Mint fogalmazott, az ÁSZ-jelentés arra világít rá, hogy a jövő évi büdzsében megfogalmazott célokra már nem marad elegendő pénz, hiszen a költségvetést jelentősen megterhelik a 2004-es és a 2005-ös kötelezettségvállalások. Tállai emlékeztetett: az ÁSZ kitér a költségvetési hiány alultervezésére, az államadósság kilencszázalékos növekedésére, és megállapítja: az áfa visszatartása indokolatlan és káros volt. Tállai András szerint a számvevők példátlannak ítélték a minisztériumok kötelező maradványképzésére vonatkozó kormányzati döntést is, arra kérve a kabinetet, hogy mielőbb változtassa meg a maradványképzési kötelezettség jelenlegi rendjét.
A politikus kijelentéseire reagáló szocialista Kovács Tibor elismerte: valóban vita alakult ki a számvevőszék és a pénzügyi tárca között a költségvetés hiányát illetően, ám az ebből levont fideszes következtetés minden szakmai alapot nélkülöz, csak pánikkeltésre alkalmas.
A csütörtökön ismertetett költségvetési célokról külföldi elemzők is kifejtették véleményüket, kétségbe vonva, hogy a miniszterelnök által bejelentett 300 milliárd forintos kiadáscsökkentés megvalósul. Reinhard Cluse, a svájci UBS bankház elemzője a portfolio.hu-nak nyilatkozva elmondta: Gyurcsány Ferenc többször hangoztatott kijelentése, miszerint jövőre nem lesz választási költségvetés, nem állja meg teljesen a helyét. Hasonlóan fogalmazott Ivalio Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein pénzintézet térségi elemzője is, aki szintén kétségbe vonta, hogy a kormány valóban végre tudja hajtani a beígért minisztériumi kiadáslefaragást. Az elemző szerint ha ez mégis sikerülne, az sem lenne elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az adócsökkentések miatt kieső bevételeket, amelyek mértéke 520 milliárd forintra tehető.
Eközben az államháztartási hiányra vonatkozó eddigi kimutatás után a KSH módosította a külkereskedelmi mérlegről március 4-én közzétett adatokat is, amelynek következtében az export, az import, valamint a külkereskedelmi mérleg tavalyi hiánya is nagyobb lett az előzetesen jelzettnél.

*****
Személyi változás a KSH-nál. Felmondott a KSH-nál a magántőke bevonásával készülő állami beruházások, valamint az autópálya-finanszírozás elszámolásának elismert statisztikai szakértője, Bablinák Erzsébet – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a felmondás hátterében az úgynevezett PPP-programok költségvetési elszámolása körül kialakult szakmai vita húzódik meg.