Hazugságokon alapuló politikai hecckampány miatt zárult eredménytelenül a Malév privatizációja. Olyan hangulat alakult ki, amelytől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága sem tudta függetleníteni magát – jelentette ki Zubek János, az AirBridge Magyarország Rt. felügyelőbizottságának tagja, a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte „ha nem úgymond a népakarat döntött volna egy kifejezetten gazdasági kérdésben, az ÁPV Rt. igazgatósága egyhangúlag az AirBridge Rt. ajánlata mellett döntött volna”. Csalódással vették tudomásul az ÁPV döntését, amely szerint a Malév Rt. részvényeinek megszerzésére kiírt tárgyalásos pályázatot eredmény nélkül zárta le. Az ÁPV-vel történő sikeres megállapodás esetén az AirBridge átvállalta volna a Malév összes, 36 milliárd forint adósságát, és egymilliárd forint vételárat és négymilliárd forintos készpénzes tőkeemelést ajánlott. A cég átvilágítása nélkül 80 százalékos foglalkoztatási garanciát vállaltak, s ez nem jelentette volna 700 ember automatikus elbocsátását. A tranzakció a szövetségnek 41 milliárd forintjába került volna – mondta Zubek, aki szerint, ha az ÁPV Rt. új privatizációs eljárást ír ki a Malév eladására, az AirBridge alaposan megvizsgálja a piaci környezetet, a feltételeket, s ha megfelelőnek találja azokat, indulni fog az újabb tenderen. Költő Magdolna, az AirBridge igazgatóságának tagja elmondta: az első években 200 ezerrel, majd a negyedik, ötödik évtől kezdve 400-500 ezerrel nőhet a Malév utasszáma; elsősorban az Oroszországból érkező átszálló utasoknak köszönhetően.
Kiss Kálmán igazgatósági tag elmondta, hogy a tervek szerint a Malév karbantartó bázisán létesült volna az AirUnion járműflottájának regionális javítóközpontja, ami a személyzet létszámának növekedését eredményezte volna. Az AirBridge elképzelései alapján a Malév részvényeit az első nyereséges évet követően bevezetnék a tőzsdére. Zubek elmondta, az AirBridge és tulajdonosai megalapozatlan és méltatlan hírbehozása miatt eljárást indítanak. Az ÁPV döntésével összefüggésben jelenleg vizsgálják a jogi lehetőségeket.
Bírál az ASBK is. Kovács Ferenc, az ASBK Vagyonkezelő Kft. szakmai vezetője kifejtette: a privatizációban nem a pályázók, hanem a ÁPV Rt. vallott kudarcot. Mint mondta: a kudarc okát elsősorban abban látják, hogy az ÁPV Rt. a pályázati kiírás ellenére nem folytatott valódi versenyeztetésen alapuló eljárást. Kifejtette: az ASBK a döntést tudomásul veszi, annak ellenére, hogy ajánlatában vállalta a Malév teljes államilag garantált hitelének viszszafizetését.
Fordítási hiba? Nőtt a Malévra pályázó krasznojarszki légitársaság, a KrasAir fedezetlen vesztesége – adta hírül az MTI. A számviteli szabványok szerint a cég vesztesége 28 millió rubelre (egymillió dollár) nőtt az idei év első hat hónapjában az egy évvel korábbi 7,243 millióról. Leonov Péter, az AirBridge igazgatóságának tagja közölte: a fedezetlen veszteség kifejezés fordítási hiba lehet, ugyanis a cég vesztesége nőtt az idei év első hat hónapjában a többi légitársaság eredményeihez hasonlóan.
