Berlin–Moszkva-gázpaktum

Villámlátogatásra érkezett Berlinbe Vlagyimir Putyin. A parlamenti választás előtt az orosz államelnök Schröder kancellár utolsó külföldi vendége. Találkozásuk meghatározó témája a két ország között építendő gázvezeték szerződésének aláírása.

Putyin – tekintettel a kilenc nap múlva lebonyolítandó szavazás várható alakulására – találkozott Angela Merkellel, a kereszténydemokraták kancellárjelöltjével is. A kormánykoalíció pártjai mindent elkövetnek, hogy Putyin látogatása ne a kancellár esélyeit támogató kampányeseménynek tűnjön fel. Müntefering SPD-elnök szerint csupán régóta folyó tárgyalások befejező epizódjáról van szó. A Szentpétervár közeléből induló vezeték a Keleti-tenger alatt fut majd végig, és a brandenburgi Greifswaldban ér német területre. A négymilliárd eurós költségvetésű terv az orosz– német gazdasági együttműködés első számú presztízsprojektjének számít, három vállalkozás – Gazprom, E.On, BASF – részvételével. A német cégek a kötvények negyvenkilenc százalékával rendelkeznek, az értékpapírok ötvenegy százaléka a Gazpromé. Az új vezetéken keresztül 2010-ben harmincmilliárd köbméter gáz érkezne, e kapacitást fokozatosan ötvenmilliárdra emelik majd.
A Berlin–Moszkva együttműködés azonban külpolitikai feszültséget is eredményezett. A lengyelek, ukránok, sőt a balti államok is hátrányos helyzetbe kerülnek. Eddig ugyanis az ő felségterületeiken keresztül jutott az orosz gáz Nyugatra, természetesen megfelelő anyagi ellenszolgáltatás ellenében. Ez a bevételi forrás öt esztendő múlva megszűnik. Az olajvezetékről aláírt szerződés – ha nem is közvetlenül – további értékes gazdasági előnyt biztosít a németeknek. A BASF cég leányvállalata, a Winwintershall, kivételes megkülönböztetésnek örvend, és első külföldi vállalkozásként lehetőséget kap arra, hogy a Gazprom mellett óriási területű gázforrást tárjon fel Szibériában, a kitermelés tetemes részét saját fennhatósága alatt végezze, és az így nyert gázt maga forgalmazza. Angela Merkel igen fontos stratégiai projektnek nevezte a gázvezetéket, és biztosította Putyint, hogy hatalomra kerülve kiáll mellette.
Az elnök látogatása kapcsán és a kancellárhoz fűződő barátság ellenére a Szövetségi Hírszolgálat (BND) attól tart, hogy az orosz titkosszolgálatnak sikerült olyan volt szovjet katonatiszt nyomára bukkannia, aki a németek számára kémkedett, és akinek a BND merőben új identitást adott, hogy zavartalanul élhessen. A Münchenben megjelenő Focus hírmagazin szerint a Küstennebel (Parti köd) fedőnév alatt az NDK-ban dolgozó, majd a Vörös Hadsereggel hazatért ügynököt a 90-es években a leleplezés veszélye fenyegette. A német titkosszolgálatnak sikerült őt a kijevi nagykövetségen keresztül megmentenie. Vaszilij L. német állampolgárságot, új papírokat, lakást és munkahelyet kapott. A lap arról ad hírt, hogy egy ma magándetektívként dolgozó hajdani Stasi-tisztnek (Jochen T.), az orosz titkosszolgálat, az FSB megbízásából sikerült felkutatnia a volt kémet. Márpedig Moszkva és a hajdani KGB-tiszt Putyin az ilyen személyeket még ma is hazaárulónak tartja.