Seregély István egri érseket – aki jövőre lesz 75 éves, és nem vállalt negyedszeri jelölést – Erdő Péter esztergom–budapesti érsek váltja a püspöki konferencia élén. Ezzel a legmagasabb katolikus egyházi „beosztás” mintegy viszszakerült ahhoz a főegyházmegyéhez, amelynek érseke a prímási ranggal is rendelkezik. (A rendszerváltozás előtt az esztergomi prímás, még korábban a hercegprímás vezette az ország püspökeinek testületét, igaz, akkor még nem választás eredményeként, hanem történelmi hagyomány szerint.)
Az elmúlt másfél évszázadban többször is hatékonynak bizonyult ez az egyházvezetési „felállás” – mondta Erdő Péter bíboros, akitől azt kérdeztük, milyen előnyei lehetnek annak, hogy az Esztergom–budapesti Érsekség főpásztora a püspökkari elnök is. A római tanulmányai alapján kánonjogi doktorátust szerzett Erdő hozzátette: igyekszik világegyházbeli jártasságát és kapcsolatait a püspöki testület javára kamatoztatni. „Az MKPK munkáját nem egy személy határozza meg, hanem maga az egyházjoggal összhangban működő testület” – közölte. Érdeklődésünkre, elnökként hogyan tekint a várható további egyháziintézmény-finanszírozási viták, támogatáskurtító kormánytörekvések elébe, a bíboros, prímás hangsúlyozta, bízik abban, hogy mivel „objektív kérdésekről” – szentszéki egyezményről, hatályos jogszabályokról – van szó, a vatikáni–magyar vegyes bizottság folyamatos munkája eredményre vezet.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagja az összes hazai egyházmegye megyés püspöke, továbbá azok, akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, így a pannonhalmi bencés főapát, az apostoli kormányzók, az egyházmegyei kormányzók, a koadjutor püspökök, a segédpüspökök és a címzetes püspökök, valamint a pápa által az emigrációban élő magyar hívek gondozására kinevezett püspök.
Brüsszel
Brüsszel háttéralkut köthetett Ukrajnáról
