Ilyen félrevezetésként említette Kiss János József például a vállalkozások körében legnagyobb érdeklődést kiváltó Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogató pályázat kiírását. Mint mondta, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a honlapján e pályázat várható kiírását előbb szeptemberre, majd kis idő múlva októberre jelentette be. Ugyanakkor alig egy héttel az utóbbi tájékoztatás után, egyik napról a másikra, mindenféle előrejelzés nélkül meghirdették augusztus 12-én, 15-i kezdettel. Vagyis miközben a vállalkozások októberi pályázati kiírásra számítottak, a tárca a nyári szabadságolások kellős közepén hirdette meg a pályázatot úgy, hogy alig egy hónapot adtak a vállalkozóknak a felkészülésre és a pályázat benyújtására. A szakértő elkapkodott és inkorrekt eljárásnak nevezte a minisztérium lépését. – Ez alapján úgy tűnik, mintha valójában arra törekedtek volna, hogy a lehető legkevesebb sikeres pályázat tudjon megszületni, vagy megpróbálták szűkíteni a sikeres pályázok számát – fejtette ki véleményét. Hozzátette: mindemellett természetesen jó döntésnek értékelhető, hogy a pályázók sokadik jelzése után kicsit lazítottak a formai hiánypótlások rendszerén. Ezzel együtt – mutatott rá e könnyítés árnyoldalára – a formailag hibátlan pályázatok elméletileg előnyt élveznek majd az elbírálás során.
A korábbi, év eleji pályázati kiírással kapcsolatban sem szerezhettek túlzottan kedvező tapasztalatokat a kis- és középvállalatok – válaszolt kérdésünkre a szakértő. A pályázatot viszonylag széles tevékenységi körben hirdették meg, ezért erre szinte minden vállalkozás tudott jelentkezni. A kormányzat ráadásul bátorította is a vállalkozásokat erre. Ugyanakkor – mutatott rá Kiss – a pályázati útmutatóból és az alkalmazott pontozási rendszerből az derült ki, hogy elsősorban a feldolgozóipari gépfejlesztésekkel foglalkozó vállalatok tudtak sikeresen pályázni. Véleménye szerint a pályázat iránti érdeklődés azért is lehetett olyan hatalmas, mert abban túl széles tevékenységi kört jelöltek meg, s a kormányzat azt kommunikálta, hogy mindenkinek érdemes pályázni. Az eddig beadott összes uniós pályázat egyharmada a GVOP e programját célozta. Mindeközben – többek között forráshiányra is hivatkozva – a több mint 3000 beérkezett pályázat nem egészen húsz százalékát hagyták jóvá. Tehát – összegezte véleményét Kiss János József – a téma kormányzati kommunikációja nem igazán átgondolt, hiszen azt kellene mondani, hogy nem tudnak ilyen széles körű pályázatot meghirdetni, mert nincs rá forrás. Ebben az esetben pedig a vállalkozások nem adnának be eleve elutasításra ítélt pályázatokat. Egyébként csak a legszűkebben vett költségeket tekintve egy pályázati dokumentációt 300 ezer forintnál kevesebből nemigen lehet elkészíteni, vagyis legalább ekkora összegeket veszítettek azok a pályázók, akik elestek a támogatástól.
Lesújtó vélemény. Több mint háromezren szavaztak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján feltett „Hogyan értékeli hazánk első évét az Európai Unióban?” kérdésre. A szavazók döntő többsége igen lesújtó véleménnyel van, hiszen 31 százalékuk gondolta úgy, jobb lett volna nem is csatlakozni az unióhoz, s 41 százalékuk azt, hogy lehetőségek sora állt hazánk előtt, de nem éltünk velük kellőképpen. A 3024 szavazó alig hat százaléka vélte azt, hogy minden szempontból sikerévet tudhatunk magunk mögött.
