Folytatódik a per a cementgyárért

Jogszerűen szerezte meg magyar partnerei részvényeit a hejőcsabai cementgyárat privatizáló Holcim Hungária Rt. – nagyjából így foglalható össze a svájci hátterű társaság tegnap ismertetett álláspontja. Az évtizede húzódó ügy a hazai magánosítás másfél évtizedének egyik legellentmondásosabb története.

Hamarosan kiderül, megvehe-ti-e az általa már mintegy tíz esztendeje használt miskolci gyárépületeket a svájci hátterű Holcim Hungária Rt. A társaság tegnap sajtótájékoztatót tartott, ahol Richard Skene elnök-vezérigazgató arról számolt be, hogy a Fővárosi Bíróság szeptember 15-én másodfokon is tárgyalja a Holcim, valamint az épületek jelenlegi tulajdonosa, a Kálmán-konzorcium között húzódó pert, amit első fokon a svájciak nyertek meg. A Holcim elővételi jogára hivatkozva tart igényt a szóban forgó ingatlanokra, és ha a bíróság igazat ad a társaságnak, négyszázmillió forintért juthat hozzájuk.
Az épületek tulajdonjoga csak egy, a Holcim és a Kálmán-konzorcium között folyó évtizedes persorozatnak. Mint arról korábban már beszámoltunk, a két társaság, illetve társaságcsoport a kilencvenes évek elején közösen akart indulni a hejőcsabai cementgyár privatizációjának második körében, ám 1994-ben jogvita támadt közöttük. A Kálmán-konzorcium kölcsönből szerezte meg a pénzt a ráeső részvények megvásárlásához, ezek azonban – vitatott módon – a Holcim anyacégének másik leányvállalatához, majd onnan különféle külföldi – panamai, New Yersey-i, malajziai – társaságokhoz kerültek. Az ügyben több per is indult, amit Richard Skene tájékoztatása szerint rendre a Holcim nyert meg.
A Kálmán-konzorcium feje, Kálmán János még mindig bízik abban, hogy visszaszerezheti részvényeit. Az üzletember szerint a Holcim jogsértő eszközökkel akadályozta meg, hogy tulajdonukat birtokba vegyék, részvényesi jogaikat gyakorolhassák, a gyár vezető testületeibe képviselőket delegálhassanak. Kálmán János kifogásolja továbbá, hogy a részvények után a konzorcium tagjainak járó osztalékot a svájci hátterű társaság a fent említett off-shore cégekbe mentette ki. Kálmán János Zürichben, a társaságcsoport svájci székháza előtt demonstrál.
Richard Skene szerint Kálmán állításai között számos csúsztatás, valótlanság akad. A vállalatvezető kijelentette: jogszerűen, kényszerűségből vették át a részvényeket és a vele járó adósságot, ellenkező esetben fel is számolhatták volna a cementgyárat. Az ügylet jogszerűségét a bíróság is megerősítette.