Gerjesztett szembenállás

Sokaknak érdeke, hogy Irakban ne legyen rend, ám egyelőre kérdéses, kik szítják az ellentéteket – nyilatkozta lapunknak N. Rózsa Erzsébet. A Teleki László Intézet szakértője elmondta, valójában a síita–szunnita viszony még most sem igazán kiélezett, nem beszélve a Szaddám Huszein-féle időkről, amikor tudatosan eltemették a vallási különbségeket az arab nacionalizmus érdekében. A Közel-Kelet-szakértő szerint most azért került elő újra ez a kérdés, mert a hatalommegosztás csak úgy képzelhető el, ha a csoportok meghatározzák saját magukat. Mikor Szaddám Huszeint eltávolították, egyúttal az egységesítő ideológiát is kidobták az ablakon – szögezte le a szakértő, rámutatva, a nagy népcsoportok (síiták, szunniták, kurdok) egyikét sem lehet háttérbe szorítani az iraki „demokráciában”. Úgy vélte, ha Irakból föderális rendszerű országot fognak csinálni, úgy az a széthúzást fogja erősíteni.
N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban számos olyan támadás történt, amelyet elemzők szerint provokációs céllal hajtottak végre.
Nincsenek azonban olyan tömbök, hogy síiták vagy szunniták. Mindkét csoportban vannak a szekuláris állam hívei és a vallási köztársaság támogatói egyaránt, s ott vannak a családi-törzsi érdekek is – világított rá a helyzetre a kutató. Egyúttal leszögezte: a hagyományos síita–szunnita vallási szembenállás már a múlté, s csak akkor merül fel, ha annak politikai jelentősége van.