A Columbia tragédiája után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) állandó személyzetét a korábbi háromról kéttagúra csökkentették, s az asztronauták fél évig tartózkodhatnak az űrben. A kozmoszban eltöltött idő lehetne hosszabb is, de ezt jelenleg az űrállomáson szolgálók cseréjét egyedül ellátó Szojuz űrhajók hathavi garanciaideje korlátozza. Ezért szükséges a frissen érkező – akár turistát is szállító – űrhajót az ISS-nél hagyni, és a visszatérőknek mindig a régebbit kell igénybe venniük. Az alapszemélyzetnek tehát egy űrhajó mindig rendelkezésére áll az esetleges azonnali menekülésre, de a későbbiekben – az amerikai űrrepülőgép-program fölújítása után – hat főre duzzadó létszámú csapatnak az egyetlen Szojuz már nem lesz elegendő. Ami már biztos: az oroszok 2006-tól semmiképpen sem szeretnék ingyen fuvarozni amerikai kollégáikat.
– Szükség lesz arra, hogy a NASA nagyobb terhet vegyen le a vállunkról az ISS-programban – mondotta Alekszander Medvedcsikov, az Orosz Űrkutatási Hivatal, a Roszkoszmosz igazgatóhelyettese. Szerinte egy külön Szojuzt kell majd az űrállomáshoz kapcsolni állandó jelleggel a hatfőnyi személyzet mentésére. A NASA extra Szojuz-megrendelését azonban Washington azonnali hatállyal leállította. A tiltás oka, hogy Moszkva különféle technológiákat szállít(ott) Iránnak. Az amerikaiak pedig jól bevált receptjük szerint azért támogatják kisebb-nagyobb megrendelésekkel az orosz nukleáris- és űripart, hogy a szakemberek ne széledjenek szét, és ne adják el tudásukat a világ azon országainak, amelyeket Washington ellenségnek ítél.
– Reméljük, hogy a gondra mihamarabb megtaláljuk a megoldást – tette hozzá Medvedcsikov. Ehhez nyomós érvként járul hozzá az űrrepülőgépek legkevesebb hét hónapnyi veszteglése.
A szűkös lehetőségek ellenére az orosz űrhivatal kiutalta az MRM (többféle hasznosítású kutatómodul) befejezéséhez szükséges összeget a Hrunyicsev gyár részére. Alekszandr Medvegyev július közepén hetvenszázalékosra értékelte az új egység készültségi fokát. A Nemzetközi Űrállomás harmadik orosz gyártmányú moduljának felbocsátása 2007-ben várható, szintén orosz Proton hordozórakétával.
Az űrkutatást is sújtó nehéz orosz pénzügyi helyzetből kivezető út újabb állomása, hogy a 2003-ban aláírt orosz–francia egyezmény értelmében Kourouból (Francia Guyana, az Ariane rakéták starthelye) is indítanak 2008-tól Szojuz rakétákat, amelyek bérműholdakat juttatnak majd az űrbe. Kourou kedvezőbb helyzete – közelebb van az Egyenlítőhöz, mint Bajkonur – természetesen személyzetes Szojuzok felbocsátását is lehetővé teszi, de ezek sokkal többe fognak kerülni, mint a bajkonuri indítások.
Az űrmérleg javítása érdekében tovább folytatódik az űrturistaprogram is. A dúsgazdag amerikai Gregory Olsennek már tavaly kellett volna repülnie, de orvosi gond miatt az utat októberre halasztották. Ha Olsennel minden rendben lesz, akkor az ISS következő, váltószemélyzetének, az orosz Mihail Tyurinnak és az amerikai Daniel Taninak lesz az útitársa a hónap közepén, ha nem, akkor helyét a kanadai Robert Thirsk foglalja majd el. Leszálláskor Olsen a Nemzetközi Űrállomás mostani személyzetével, a Szergej Krikaljov, John Phillips párossal ér majd földet egyhetes űrrepülése után.
A Space Adventure cég – amely az űrturisták toborzásával, repültetésével foglalkozik – kihasználva az oroszok lapos pénztárcáját, 200 millió dollárért (40 milliárd forint) elképzelhetőnek tartja Hold kerülő expedíció megvalósítását, orosz technikai közreműködéssel. A mostani egyhetes turistajegy árának tízszereséért kimondottan kalandos vagy inkább kalandor vállalkozásnak lehet résztvevője az, aki ezt az összeget leszurkolja. Maga az elképzelés lényegében az 1960-as évek közepétől létezett Zond-program felújítása lenne.
Becsapódott a Progressz. Levált a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) tegnap az orosz Progressz teherűrhajó, és négy órával később a Csendes-óceánba zuhant – közölte az MTI. Az ISS-en lévő orosz és amerikai űrhajós több mint egy tonna hulladékot rakott át a járműbe.
Az újabb kényszerszünet. A korábban tervezett szeptemberi indítást elhalasztották, s csak jövő márciusban startolhat a következő amerikai űrrepülőgép. A NASA szakemberei szerint hat hónapnál rövidebb idő alatt nem tudják megállapítani, miért váltak le hőszigetelő elemek a Nemzetközi Űrállomásra induló Discoveryről a július 26-i start után, és még orvosolni is kell a gondot. Az eredeti terv az volt, hogy a következő tesztrepülésre az Atlantis űrrepülő száll fel szeptemberben, a Discovery pedig a floridai Kennedy Űrközpontban várakozik, hogy szükség esetén mentőhajóként eredjen az Atlantis nyomába. A NASA azonban közölte: márciusban is a Discoveryt bocsátja föl. (MN)
