Nem sok érdemi kérdésben tudott megegyezésre jutni az Apró–Gyurcsány-vizsgálóbizottság ellenzéki és kormánypárti oldala a tegnapi ülésen, amelyet ugyanakkor minden eddiginél élesebb hangnem, személyeskedő megjegyzésektől sem mentes szócsaták jellemeztek. Szijjártó Péter, a testület fideszes elnöke az eddig megkapott dokumentumokra hivatkozva közölte, hogy Gyurcsány Ferenc cégei 1995 óta több mint félmilliárd forinttal gyarapodtak állami megrendelések, támogatások, szerződések útján. Az MSZP-s Vadai Ágnes viszont egy 2003 májusától kezdődő időszakra vonatkozó, 886 ezer forintos összegről beszélt. A bizottság munkájának megkezdése óta napirenden lévő, az ülésen egyszerűen csak „dátumvitaként” emlegetett kérdés tehát most is átszőtte a többórás tanácskozást. Ennek lényege, hogy amíg az ellenzék a kormányfő KISZ-es múltjáig nyúlna vissza a vizsgálattal, a kormánypártok csak a Gyurcsány sportminiszteri kinevezés óta tartó időszakra terjesztenék ki az ügyek feltárását. Papcsák Ferenc (Fidesz) például egy ponton megelégelte Vadai Ágnes érveit, amelyekkel a szocialista képviselő kétségbe vonta, hogy a fenti összegbe kellene beszámítani azt a havi egymillió forintnyi bevételt, amelyet az állami tulajdonú Közlönykiadó Rt. fizetett a Gyurcsány birtokában lévő Altus Rt.-nek az elhíresült Szalay utcai ingatlan bérléséért. – Ön ugye nem jogász? – kérdezte Papcsák Vadaitól, amire máris érkezett a válasz: az MSZP-s képviselő felemelte az asztalon fekvő névkártyáját, amelyen a neve előtt Dr. felirat volt látható. – Csókoltatom! – vágott viszsza Papcsák. – Inkább ne! – érkezett gyorsan a felelet. Később szót kérve Vadai arra kérte Szijjártó Péter elnököt, lépjen fel az effajta stílus ellen.
A közjáték után a képviselők visszatértek az eredeti szereposztáshoz. A szocialisták a dátumvitára hivatkozva kifogásaikat hangoztatták, amikor Szijjártó arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Apró–Gyurcsány-érdekkör vagyongyarapodásában közreműködő állami tisztségviselők és állami tulajdonú társaságok vezetői szereztek-e tulajdonrészt, vagy kaptak-e vezetői megbízást a Gyurcsány család tulajdonában lévő cégekben. Az ellenvetések dacára az elnök megnevezte Szilvásy Györgyöt és Szabó Pált. Az előbbi 1990 és 1995 között a kancellária helyettes államtitkára volt, most a miniszterelnök kabinetfőnöke, 2000 és 2002 között pedig az Aldo Kft.-ben tulajdonosként szerepelt. Szabó Pál jelenleg a Magyar Posta vezérigazgatója, korábban viszont a Motim felügyelőbizottságának a tagja volt. Balsai István (Fidesz) további három névvel egészítette ki a sort: Kiss Elemér, Apró Piroska és Dobrev Klára. A kormánypárti kifogások miatt végül a bizottság úgy döntött: Szijjártó kérje be az öt említett személlyel kapcsolatos, a cégbíróságon fellelhető adatokat. Annak eldöntésében sem jutottak dűlőre a bizottság tagjai, hogy volt-e szerepe a miniszterelnök és érdekköre politikai befolyásának abban, hogy családi vállalkozásaik több jogcímen több száz milliós támogatást kaptak az adófizetők pénzéből. A kormánypártok erre egyhangú nemmel, az ellenzékiek egyöntetű igennel voksoltak.
Brüsszel
Brüsszel háttéralkut köthetett Ukrajnáról
