Háború az évszámokkal

Több mint félmilliárd forinttal gyarapodtak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégei állami megrendelések, támogatások, szerződések útján 1995 óta – állítja a Fidesz. A szocialisták viszont mindössze 886 ezer forintról tesznek említést, mert csak 2003-tól számítják a pénzeket.

Tábori Gabriella
2005. 09. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem sok érdemi kérdésben tudott megegyezésre jutni az Apró–Gyurcsány-vizsgálóbizottság ellenzéki és kormánypárti oldala a tegnapi ülésen, amelyet ugyanakkor minden eddiginél élesebb hangnem, személyeskedő megjegyzésektől sem mentes szócsaták jellemeztek. Szijjártó Péter, a testület fideszes elnöke az eddig megkapott dokumentumokra hivatkozva közölte, hogy Gyurcsány Ferenc cégei 1995 óta több mint félmilliárd forinttal gyarapodtak állami megrendelések, támogatások, szerződések útján. Az MSZP-s Vadai Ágnes viszont egy 2003 májusától kezdődő időszakra vonatkozó, 886 ezer forintos összegről beszélt. A bizottság munkájának megkezdése óta napirenden lévő, az ülésen egyszerűen csak „dátumvitaként” emlegetett kérdés tehát most is átszőtte a többórás tanácskozást. Ennek lényege, hogy amíg az ellenzék a kormányfő KISZ-es múltjáig nyúlna vissza a vizsgálattal, a kormánypártok csak a Gyurcsány sportminiszteri kinevezés óta tartó időszakra terjesztenék ki az ügyek feltárását. Papcsák Ferenc (Fidesz) például egy ponton megelégelte Vadai Ágnes érveit, amelyekkel a szocialista képviselő kétségbe vonta, hogy a fenti összegbe kellene beszámítani azt a havi egymillió forintnyi bevételt, amelyet az állami tulajdonú Közlönykiadó Rt. fizetett a Gyurcsány birtokában lévő Altus Rt.-nek az elhíresült Szalay utcai ingatlan bérléséért. – Ön ugye nem jogász? – kérdezte Papcsák Vadaitól, amire máris érkezett a válasz: az MSZP-s képviselő felemelte az asztalon fekvő névkártyáját, amelyen a neve előtt Dr. felirat volt látható. – Csókoltatom! – vágott viszsza Papcsák. – Inkább ne! – érkezett gyorsan a felelet. Később szót kérve Vadai arra kérte Szijjártó Péter elnököt, lépjen fel az effajta stílus ellen.
A közjáték után a képviselők visszatértek az eredeti szereposztáshoz. A szocialisták a dátumvitára hivatkozva kifogásaikat hangoztatták, amikor Szijjártó arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Apró–Gyurcsány-érdekkör vagyongyarapodásában közreműködő állami tisztségviselők és állami tulajdonú társaságok vezetői szereztek-e tulajdonrészt, vagy kaptak-e vezetői megbízást a Gyurcsány család tulajdonában lévő cégekben. Az ellenvetések dacára az elnök megnevezte Szilvásy Györgyöt és Szabó Pált. Az előbbi 1990 és 1995 között a kancellária helyettes államtitkára volt, most a miniszterelnök kabinetfőnöke, 2000 és 2002 között pedig az Aldo Kft.-ben tulajdonosként szerepelt. Szabó Pál jelenleg a Magyar Posta vezérigazgatója, korábban viszont a Motim felügyelőbizottságának a tagja volt. Balsai István (Fidesz) további három névvel egészítette ki a sort: Kiss Elemér, Apró Piroska és Dobrev Klára. A kormánypárti kifogások miatt végül a bizottság úgy döntött: Szijjártó kérje be az öt említett személlyel kapcsolatos, a cégbíróságon fellelhető adatokat. Annak eldöntésében sem jutottak dűlőre a bizottság tagjai, hogy volt-e szerepe a miniszterelnök és érdekköre politikai befolyásának abban, hogy családi vállalkozásaik több jogcímen több száz milliós támogatást kaptak az adófizetők pénzéből. A kormánypártok erre egyhangú nemmel, az ellenzékiek egyöntetű igennel voksoltak.



Első fokon a Motim nyert. Első fokon pert nyert a Gyurcsány Ferenc résztulajdonában álló Motim Rt. Papp János fideszes képviselő ellen. A győri megyei bíróság ítélete szerint a képviselő megsértette a cég jó hírnevét, mert azt állította, hogy a Motim Rt. tározóiban nagy mennyiségben idegen helyről származó veszélyes hulladékokat raktak le. A bíróság indoklásában kiemelte: a Motim Rt. bizonyította, hogy jelenleg minden környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét engedélyek birtokában végzi. A bíróság szerint valós tényt valótlan színben állított be Papp János akkor, amikor arra utalt, hogy az erőmű közelében elszennyeződtek az ipartelep kútjai, mert ez a károsodás „a Motim Rt. működésén kívül álló okokra vezethető vissza”. – Az ítélet ellen fellebbezést nyújtunk be, mert jogilag értelmezhető tévedéseket látunk benne – közölte Papp János. A képviselő kijelentette: bízik abban, hogy az ítélőtábla elfogadja az érveit, hiszen olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyekkel bizonyítani tudja az igazát. (H. Gy.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.