„Kívánatos kvóta”

A Magyar Bálint tárcája által szorgalmazott, emelt kvótákkal kívánatossá tett integráció az oktatási intézmények drámai forráshiányával együtt súlyos következményekkel járhat, a gyermekek láthatják kárát – vélekednek a szakemberek. A tárca sikerekről beszél, miközben szakértők arra figyelmeztetnek: lassítani kellene…

Jelenleg többféle pénzügyi támogatással próbálja ösztönözni az oktatási tárca a hátrányos helyzetű gyermekek általános tantervű osztályokba való beillesztését. Magyar Bálint előző miniszteri ciklusa idején ennek pont az ellenkezőjét segítette elő. Az 1997-es miniszteri rendeletében ugyanis arra utasította az iskolafenntartókat, hogy teremtsék meg a cigány felzárkóztató oktatást a településeken. Ennek következményeként az iskolák külön kis létszámú osztályokat hoztak létre a roma gyerekeknek, vagyis elkülönítették őket a többiektől.
Az integrált oktatásért felelős miniszteri biztost, Daróczi Gábort külföldi útja miatt nem tudtuk elérni. Korábban lapunknak azt mondta: a Magyar Bálint vezette oktatási tárca soha nem akarta elkülöníteni a hátrányos helyzetű gyermekeket. A probléma az, hogy az 1997-es miniszteri rendelet alapján rendelkezésre bocsátott normatívát szegregálásra használták fel az iskolák.
Daróczi szerint jelenleg 700 olyan osztály van Magyarországon, ahol teljesen elkülönítve tanulnak a hátrányos helyzetű gyermekek, és körülbelül 3000 olyan, ahol ők vannak többségben. Az Oktatási Minisztérium három pályázatot írt ki a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének segítésére, amihez mintegy kétmilliárd forint áll rendelkezésre. A cél egyrészt a teljesen szegregált osztályok megszüntetése – ami a miniszteri biztos szerint iskolabezárásokkal járhat –, másrészt pedig az oktatás színvonalának emelése az egyiskolás településeken. Daróczi szerint a programokat már a ebben a tanévben el kell indítani, de a nyertes pályázók a pénz első részét várhatóan csak jövő tavasszal kapják meg.
A pályázatokon kívül kiemelt normatív támogatással ösztönzik a szegregáció felszámolását: az integrációs normatíva évente diákonként hatvanezer, a képességkibontakoztató támogatás pedig húszezer forint. A magyar nyelvű kisebbségi oktatásért 22 500, a nem magyar nyelvű roma kisebbségi képzésért pedig 45 ezer forintot fizet a minisztérium egy tanuló után. Különösen nagy öszszeg jár az Utolsó padból program keretében az indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek általános tantervű iskolába való visszaillesztéséért: erre a célra 324 800 forintot ad tanévenként a minisztérium.
Szakértők arra figyelmeztettek: a súlyosan forráshiányos, a bezárás szélén vegetáló iskolák számára mentőövet jelent az emelt kvóta, éppen ezért olyan intézmények is vállalkoznak az integrált oktatásra, ahol sem a felszereltség, sem a személyi feltételek nem állnak rendelkezésre a sikeres megvalósításhoz. A hét elején, a Kossuth rádió Napközben című műsorában arról számoltak be szakértők, hogy főként a legrosszabb helyzetű kistelepülési iskolákban már tapasztalhatók a jelek, hogy megindult az emelt kvótával járó „diáktípusok” becsalogatása, visszacsalogatása. Egy szülő pedig arról panaszkodott, hogy enyhe fogyatékos gyermekét a hatóság szinte erőszakkal igyekezett integrálni a normál iskolába. A szakmailag nem megalapozott, úgynevezett „hideg integráció” beláthatatlan károkat okozhat. Annak elkerülésére, hogy ez tömegessé váljon, mindenképpen növelni kellene a szakmai kontrollt, lassítani kellene a tempót… Gyurcsány Ferenc miniszterelnök oktatásügyi lépéseiben mindjárt az első: „a jövőben az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó gyermekek felvétele után elsősorban a saját településükön élő tanulókról kell gondoskodniuk, előnyben részesítve a hátrányos helyzetű tanulókat.”