Liberalizációra készül a Magyar Posta

Mivel a Magyar Posta (MP) Rt. kizárólagos jogosítványai 2009. január 1-jén megszűnnek, az idei év legfőbb stratégiai célja a liberalizációra való felkészülés – közölte tegnap Szabó Pál, az MP Rt. vezérigazgatója. A posta vezetője szerint a vállalat nem elsősorban közszolgáltatást ellátó, hanem gazdasági társaság, így piaci körülmények között kell működnie. A piac ugyan még nem nyílt meg teljesen, a posta monopóliumai fokozatosan leépülnek. Budapest körzetében például hetven cég foglalkozik postai szolgáltatással, a posta legfontosabb feladatai közé tartozik 2005–2006-ban a piacvesztés elkerülése a hagyományos szolgáltatások területén, illetve a költséghatékony működés. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató megjegyezte: bizonyos küldemények esetében a működési költségek a dupláját teszik ki a piacon meglévő cégekéhez képest.
A posta évi 160–180 milliárd forint bevétel mellett nyereséges, a jövedelmezőség dinamikája ugyanakkor nem növekszik, magasak a működési és fejlesztési költségek. A társaság által közölt adatok szerint az MP Rt. első héthavi adózás előtti eredménye 9,8 milliárd forint, üzemi eredménye 9,71 milliárd forint. A tervek szerint az üzemi eredmény idén hatmilliárd forint, jövőre pedig 6,1 milliárd forint lesz. Fejlesztésre ebben az évben 17 milliárd forintot költ a posta. Szabó Pál közölte: megkezdték a 2006-os esztendő üzleti tervének kidolgozását, a kész anyagot várhatóan decemberben fogadja el az ÁPV Rt. A cég tervei között szerepel a 13. havi bér kifizetése, ezenkívül a dolgozók 100 ezer forint béren kívüli juttatásban részesülnek. Az ÁPV Rt. által elfogadott ötéves stratégiában nem szerepel az MP Rt. privatizációja – mondta a vezérigazgató.
Szabó Pál tegnap hosszasan értékelte, hogy miért előnyösebb a kistelepüléseken kialakított mobilposta-hálózat a fix hivatalokhoz képest. Az MP Rt. 2003 óta 542 olyan településen zárt be postát, amelyek lélekszáma hatszáz fő alatti. Jelenleg országosan 946 települést szolgálnak ki a postások gépjárművel – ezek közül 404-ben nem volt korábban hivatal –, ami 304 ezer embert érint. Ugyanakkor éppen a mobil posták ellen indult a közelmúltban népi kezdeményezés polgármesterek közreműködésével, s a hivatalos adatok alapján is csaknem 50 ezer aláírás gyűlt össze. A kezdeményezés éppen a 2003-as postatörvény megváltoztatására irányult, ennek módosítása esetén ugyanis az MP Rt. csak az önkormányzatok beleegyezésével zárhatna be hivatalt.
Szakemberek ugyanakkor rámutatnak: a liberalizáció előtt álló MP Rt.-nek elsősorban az alaptevékenység ellátására épül a stratégiája, ami a társaság fejlődését és piaci szerepét korlátozza, a kormányváltást követően ugyanis a jövedelmezőséget lehetővé tévő üzletágakat leépítették vagy felszámolták.