Offenzívában a kínai és a tajvani diplomácia

Az ENSZ és a Kínai Népköztársaság szándéknyilatkozatot írt alá Pekingben az emberi jogokról folytatandó együttműködésről. Az együttműködés jegyében az ENSZ segítségét ajánlja többek között a kínai büntető törvénykönyv átalakításához. Közben a tajvani diplomácia is mozgásba lendült.

Kína vállalja az ENSZ-szel kötött megállapodásban, hogy beleveszi az emberi jogok témáját iskoláinak tanterveibe, és emberi jogokkal kapcsolatos képzésben részesíti közalkalmazottait. A Human Rights Watch in China nevű emberi jogi szervezet, amely New York-i székhellyel működik és túlnyomórészt kínai emigránsokból áll, üdvözölte és „potenciálisan építő jellegű, fontos fejleménynek” nevezte az egyezséget. Egyúttal bírálta a kínai hatóságokat, amiért Arbour ötnapos pekingi látogatása alatt szoros megfigyelés alá helyezték a kínai polgárjogi aktivistákat. Nemzetközi emberi jogi szervezetek régóta bírálják Kína emberi jogi gyakorlatát.
Időközben a tajvani diplomácia is mozgásba lendült, az ENSZ szeptemberi 13-i közgyűlésére ismét beterjesztették a szigetország csatlakozási kérelmét. Bár Tajvan az ENSZ alapító tagja, elsősorban az amerikai–kínai viszony normalizálódásának következményeként 1971-ben kizárták a szervezetből. A tajvani kormány a tagfelvételi kérelemmel kapcsolatban hangsúlyozza: szuverén államként megilleti őket a közösségbe való teljes integrálódás, már csak azért is, mert a világ vezető gazdasági hatalmai között vannak, az emberi jogok és a demokrácia területén is látványos eredményeket mutattak fel.

---