Kína vállalja az ENSZ-szel kötött megállapodásban, hogy beleveszi az emberi jogok témáját iskoláinak tanterveibe, és emberi jogokkal kapcsolatos képzésben részesíti közalkalmazottait. A Human Rights Watch in China nevű emberi jogi szervezet, amely New York-i székhellyel működik és túlnyomórészt kínai emigránsokból áll, üdvözölte és „potenciálisan építő jellegű, fontos fejleménynek” nevezte az egyezséget. Egyúttal bírálta a kínai hatóságokat, amiért Arbour ötnapos pekingi látogatása alatt szoros megfigyelés alá helyezték a kínai polgárjogi aktivistákat. Nemzetközi emberi jogi szervezetek régóta bírálják Kína emberi jogi gyakorlatát.
Időközben a tajvani diplomácia is mozgásba lendült, az ENSZ szeptemberi 13-i közgyűlésére ismét beterjesztették a szigetország csatlakozási kérelmét. Bár Tajvan az ENSZ alapító tagja, elsősorban az amerikai–kínai viszony normalizálódásának következményeként 1971-ben kizárták a szervezetből. A tajvani kormány a tagfelvételi kérelemmel kapcsolatban hangsúlyozza: szuverén államként megilleti őket a közösségbe való teljes integrálódás, már csak azért is, mert a világ vezető gazdasági hatalmai között vannak, az emberi jogok és a demokrácia területén is látványos eredményeket mutattak fel.
Pekingi kifogások. A kínai kormány fehér könyve szerint Kína nem kíván fegyverkezési versenybe bocsátkozni, nem törekszik semmiféle hegemóniára, és sohasem fog elsőként atomfegyvert bevetni. Peking tegnap hozta nyilvánosságra fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési kérdésekről készített hivatalos dokumentumát, egy héttel Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő egyesült államokbeli látogatása előtt. Peking burkolt figyelmeztetést intéz az Egyesült Államokhoz, hogy ne lássa el rakétákkal Tajvant. „A tajvani kérdés a kínai külpolitika egyik központi eleme, s Peking élesen ellenzi, hogy bármely ország segítsen Kína Tajvan tartományának önálló rakétavédelme kifejlesztésében” – olvasható a dokumentumban. (MTI)
