Orosz tulajdonba került volna a Malév

Kedden benyújtotta fellebbezését a Budapest Airport Rt. a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elsőfokú határozata ellen, amely érvénytelennek nyilvánította a Ferihegyi repülőteret üzemeltető cég privatizációs pályázatát. Nem magyar tulajdonú lett volna a Malév Rt., ha a legutóbbi privatizációs tenderen értékesítik a légitársaságot.

Túllépte hatáskörét a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, amikor elsőfokú határozatában érvénytelenítette a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációs pályázatát – vélte Vági Márton, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója tegnapi sajtóbeszélgetésén. Közölte: 99 százalékig biztos abban, hogy jogilag nem megalapozott a bíróság döntése, így nem lesz szükség új pályázat kiírására. Ha mégis, a vagyonkezelő felkészül arra, hogy a BA Rt. eladására új pályázatot írjon ki. Ez esetben – az ÁPV Rt. véleménye szerint – az új pályázat legfeljebb egyhetes–tíznapos csúszást okozna. A vezérigazgató szerint ha az állam elállna a BA Rt. eladásától, jelentős előnyt adna a pozsonyi és a zágrábi repülőtereknek. Lapunk kérdésére, hogy hol tartanak az Állami Számvevőszék által is kifogásolt repülőtéri tulajdoni viszonyok rendezésével, Vági elmondta: reményei szerint a novemberi kötelező ajánlattételi határidőig rendeződik minden. Mint mondta, a BA Rt. kedden benyújtotta fellebbezését a Fővárosi Munkaügyi Bíróság határozata ellen.
Az ÁPV Rt. azért nem adta el augusztusban az AirBridge Rt.-nek a Malévot, mert nem látta biztosítottnak, hogy az eladás után valóban többségi magyar tulajdonban maradt volna a nemzeti légitársaság. Papíron hazai maradt volna a Malév, hiszen az AirBridge 51 százaléka két magyar magánszemély tulajdonában van, de a bankgaranciát és a pénz nagy részét valójában a 49 százalékot tulajdonló Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó KrasAir légitársaság ajánlotta fel saját vagyona formájában. Mint mondta, kialakulhatott volna olyan helyzet, hogy – például egy rivális piaci szereplő felvetése nyomán – megkérdőjeleződik a többségi magyar tulajdon megléte.
A vezérigazgató úgy fogalmazott: a mostani eladás a Malév terheit nem, csak az ÁPV Rt. gondjait szüntette volna meg. Szavai szerint „a Malévot két dolog mentheti meg, a privatizáció és önmaga”. Mégpedig úgy, hogy elbocsát 1500 dolgozót, megszünteti veszteséges járatait, és nem cseréli le időről időre menedzsmentjét – vélte Vági, aki leszögezte: a légitársaságnak negatív a saját tőkéje, idén is csak úgy lehet nyereséges, ha kiszervezi valamely üzletágát. Úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben lehet találni vevőt a Malévra, a Budapest Airport privatizációjának lezárta pedig kedvezőbb helyzetbe hozhatja a légicéget.