Stratégiai érdek is hajtja a Galileót

Az EU stratégiai mozgástere szempontjából nélkülözhetetlen infrastrukturális döntést hoztak Brüsszelben Barsiné Pataky Etelka képviselő előterjesztésére. A Galileo névre hallgató műholdas navigációs komplexum egyenrangúsítja Európát az Egyesült Államokkal és Oroszországgal a globális helymeghatározás terén.

Bár az európai politikai környezetben nem célszerű hangsúlyozni a Galileo stratégiai és katonai jelentőségét, elemzők nem hagynak kétséget afelől, hogy a rendszer kiépítésének és majdani üzemeltetésének PPP jellege ellenére legfőbb jelentősége a kontinens biztonságpolitikai értelemben vett függetlenségének megteremtésében rejlik. A globális helymeghatározásban úttörő amerikai GPS-rendszer ugyanis lényegében már biztosítja azokat a szolgáltatásokat az élet minden területén, amelyeket a Galileo is fog, üzemeltetése azonban kizárólag a Pentagon kezében van, s ez hosszú távon megbéklyózhatja az EU-t.
Hogy Brüsszel Európa bimbózó védelmi identitását és ambícióit is figyelembe vette a fejlesztésről szóló végleges, 2002. márciusi döntés előtt, arra egy néhány hónappal korábban kelt dokumentum is rávilágít, melyet a bizottság szállítás- és energiaügyi igazgatósága (DG-TREN) készített el. „Ha felhagyunk a Galileóval, akkor az elkövetkező 20-30 évben elveszítjük védelmi önállóságunkat” – fogalmaz az állásfoglalás, melyet egy későbbi tanulmány is megerősít. „Ha az EU úgy dönt, hogy olyan katonai miszszióba kezd, mely nem áll az Egyesült Államok érdekében, akkor a ma már nélkülözhetetlen műholdas navigációs technológia hiányában tehetetlen lesz. Bár civil felhasználásra tervezték, a Galileo katonai képességhez is juttatja az EU-t” – szögezte le a DG-TREN.
A kérdés biztonságpolitikai aspektusának fontossága felől az a konfliktus is bizonyossággal szolgálhat, ami az EU és Washington között a Galileo legpontosabb és legmegbízhatóbb korlátozott hozzáférésű szolgáltatása, a PRS kapcsán alakult ki. Az európai rendszer tervezői ennek frekvenciáját ugyanis kezdetben oda tervezték, ahová a Pentagon a GPS legújabb, katonai célú M sávját, ami interferenciával fenyegetett, vagy adott esetben azzal, hogy katonai konfliktus során az amerikaiak az ellenség Galileo-vevőivel együtt saját jeleiket is zavarták volna. Aligha véletlen, hogy a két fél közös szervezete, a NATO tavaly júniusban megnyugvással vette tudomásul a probléma – majd háromévnyi egyezkedést követő – politikai és technikai megoldását.