Ibrahim Rugova németországi gyógykezeléséről hazatérve jelentette be tévébeszédében Koszovó lakosságának, hogy a Landstuhl amerikai támaszpont kórházában végzett vizsgálatok szerint tüdőrákban szenved, ám halálos betegsége ellenére sem mond le elnöki tisztségéről, tovább dolgozik életcéljának elérése érdekében. E cél pedig Koszovó függetlensége.
A 61 éves politikus azt is elmondta, hogy orvosai intenzív gyógykezelést írtak elő számára. „Hiszem, hogy Isten segítségével ezt a csatát is megnyerem”, mondta a sápadtnak, megtörtnek látszó ember, akinek neve összeforrt Koszovó függetlenségi harcával, ám aki mindig az erőszakmentes küzdelemnek adott előnyt.
Soren Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) vezetője és Kai Eide, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja aggodalmuknak adtak hangot az elnök betegsége miatt. Jessen-Petersen egyúttal felszólította Koszovó lakosságát, legyenek egységesek, s járuljanak hozzá a béke, a stabilitás, a demokrácia, a multietnikusság és a fejlett társadalom megerősödéséhez.
Eide szerdán Pristinából Belgrádba utazott kétnapos látogatásra, hogy találkozzon Szerbia és az államközösség vezetőivel. Ezek az utolsó konzultációi, mielőtt jelentést adna a világszervezetnek, hogy a nemzetközi mércék érvényesülése lehetővé teszi a tárgyalások megindítását Koszovó státusáról. Minden jel szerint a norvég ENSZ-diplomata a Koszovó-tárgyalások megkezdését javasolja, ám ebben a véleményében keményen szembe találta magát a koszovói szerbekkel.
Kai Eide szeptember 20-án New Yorkban számol be missziójának eredményeiről a hathatalmi összekötő csoportnak, s csak ezután ismerteti Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, aki a jelentést a Biztonsági Tanács elé terjeszti. Ezé a testületé a végső döntés. Az összekötő csoport és az Európai Unió azonos nézeteket vall a koszovói kérdésről. Ezt bizonyította képviselőiknek hét végi nagy-britanniai megbeszélése is.
Brüsszel háttéralkut köthetett Ukrajnáról
