Szegregáció és etnobiznisz?

Az „elcigányosodott”, egyiskolás aprófalvakat kivéve azt várja el az Oktatási Minisztérium (OM) az érintett önkormányzatoktól, hogy iskoláikban bizonyos arányszámokat megvalósítva keverjék a romákat és a nem romákat – adta a települések értésére Kadét Ernő, a tárca szakértője az Összetartó Társadalomért Szalon háttérbeszélgetésén. A végrehajtás iskolák államilag támogatott ösz-szevonásával, iskolabuszok használatával is történhet; a lényeg, hogy többé tilos kibújni az integráció követelménye alól a szabad iskolaválasztásra való hivatkozással. Megjegyezte, a renitens helyhatóságok perekre is számíthatnak. Kadét indoklásul közölte, Magyarországon kirívó a különbség a szegény és nem szegény gyermekek tanulmányi teljesítménye között.
– Arra kell hathatós program, hogy a spontánul szegregálódott iskoláknak is esélyük legyen a minőségi oktatásra – vetette közbe Báder Iván, a főváros VIII. kerületi, Erdélyi utcai általános iskola cigány származású tanára. Felrótta a tárcának, hogy iskolája semmiféle többletnormatívában nem részesül, felszámolandó nagyvárosi gettóiskolaként bélyegzik meg, holott nincs és nem is lehet statisztika arról, hogy a tanulók között ki a cigány.
– Etnobizniszelnek a romagyerekekkel, fél ország felépítésére elég lett volna az a pénz, amit feleslegesen költöttek el koncepciók gyártására és pályázatokra, de a cigány pedagógusok képzését nem teremtette meg egyik kormány sem – mondta Debre Istvánné, a csepeli Kovács Zoltán Alapítványi Óvoda igazgatója.