Tisztelt Szerkesztőség!

Simon Istvánné (Budapest): Mély felháborodást váltott ki belőlem, hogy az Országos Egészségügyi Pénztár, nyilvánvalóan költségeinek kímélése végett, elrendelte, hogy az orvosok hozzájuk forduló betegeik részére ne a megszokott gyógyszereket írják fel, hanem azoknak jóval olcsóbb változatát. Ezeknek ugyan azonos a hatóanyaguk, mint a régieknek, de szakemberek állítása szerint mellékhatásaik már különbözőek lehetnek. Nem lehet tehát csodálni, hogy a nagyrészt krónikus betegek nem bíznak az új változtatásban, s idős, beteg nyugdíjasaink inkább lehasítanak még egy esetleg másra szánt összeget pénztárcájukból, de ragaszkodnak a jelentősen megdrágult, de bevált gyógyszereikhez. Mindezt felháborítónak, betegellenesnek tartom, s nem vagyok egyedül a véleményemmel.

Dr. Horváth Béla (Pécs): Az augusztus 13-i szombati számban, annak 39. oldalán a Lapszéljegyzetek rovatban Disznók a sárban címmel cikk jelent Fáy Zoltán tollából. A cikkben az első magyar nyelvű szentbeszédgyűjteményről van szó, melyet Telegdi Miklós esztergomi prépost 1577-ben jelentetett meg. Ebben hivatkozás történik e mű egyik példányában olvasható bejegyzésről is, mely szerint „Gregorio Sauna Kecskemethien(sis) R(everendissimus) Dominus Nichola(us) Telegdinus Epis(copus) quinq(e) ecclesiensis d(ono) d(edit) Anno Domini 1583, Tyrnavieae”. Sajnos a szerző a fenti szöveg magyar fordítását nem közli. A szövegben szereplő quinque ecclesienis nem arra utal, hogy az adományozó püspök öt egyháznak volt a püspöke, hanem arra, hogy az Quinque Ecclesiae városnak volt a püspöke. Ez megfelel a mai Pécs városának, mivel annak középkori latin elnevezése volt. Ezzel kapcsolatban utalni kívánok arra, ahogy Telegdi Miklós Pécs 40. püspöke volt Telegdi III. Miklós néven, 1579 és 1586 közt (Pécsi Egyházmegye név és címtára, Pécs, 1999). Természetesen Pécs város török megszállása miatt e tevékenységét Pécsett nem gyakorolhatta. Ekkor a török által megszállt területen a püspökök, bár Rómától nem kaptak megerősítést, de a királyi kinevezés alapján élhettek püspöki jogaikkal, levelekben, okmányokban pécsi püspökként szerepelhettek. Emiatt történt a bejegyzés a fentiek szerint. Még annyit, hogy a bejegyzés helyeként jelölt Tyrnaviae németül Tyrnau, szlovákul Trnava, de nekünk magyaroknak: Nagyszombat.

Kovács József (Szeged): A Magyar Nemzet augusztus 26-án cikket közölt a 14. oldalon a magyar borokról. Amint olvashattuk, egy nemesítő azt szeretné, ha nagy kezdőbetűvel írnánk a borneveket, mint szerte a nagyvilágban. Franciaország elég híres bortermelő ország, ezt nem vitatja senki. Előttem van két-három nyelvhelyességi szótár (francia). Az van mindben, hogy például Bordeaux nagybetű, ha város, kicsi, ha bor. Champagne nagybetű, ha táj, kicsi, ha pezsgő. De a világhírű pinot noir is benne van, kisbetűvel. A sajtnevekre is ez vonatkozik, mint a magyar helyesírásban is.