Jelenleg tizenhárom fogva tartott tölti tényleges életfogytiglani szabadságvesztését az országban. Közülük Ember Zoltán, Lehoczky Lajos, Magyar László és Tallósi Károly ügyében még nem született jogerős ítélet. A Szegedi Fegyház és Börtönben, köznapi nevén a Csillagban tartózkodik az összes tényleges életfogytiglanra, illetve életfogytiglanra ítélt rab. Az előbbieknek alakították ki azt a harmadik emeleti, tíz zárkából álló és tizenkét ember befogadására alkalmas épületrészt, ahol ezután a hátralévő életük mindennapjait töltik. Az átépítés idén kezdődött, ötvenmillió forintba került. A költségeket az Igazságügyi Minisztérium fedezte, az új körletet tegnap adták át. Fölavattak egy autó-üléshuzatokat gyártó üzemcsarnokot is.
Az építészeti térkialakítás rendhagyónak tekinthető abból a szempontból, hogy két kis alapterületű lakózárkából egységes helyiséget hoztak létre. A garzonjellegű zárkák egyik részében nappali, a másikban pedig hálófülke található. Ez utóbbiban van az ágy, a szeparált illemhely, míg a másikban földhöz rögzített asztal, illetve szék és mosdó. A zárkák egy folyosóra nyílnak, ahol csocsó- és pingpongasztalt, valamint számítógépet helyeztek el. A folyosó végén közösségi helyiség található, itt a rabok főzhetnek, tévét, videót nézhetnek, olvashatnak és sportolhatnak. Ezen a körletrészen külön személyzet foglalkozik az elítéltekkel. Nevelő, szociális előadó és felügyelő szervezi a foglyok életét a személyre szabott útmutatásnak megfelelően. Az ide beosztott dolgozóknak az intézet tavaly szeptemberben kéthetes oktatást szervezett, ahol pszichológiai, nevelési, biztonsági kérdésekről konzultáltak és hallgattak előadásokat.
Az új körletben az élet meghatározott napirend szerint zajlik. A munkába állított fogva tartottak napközben dolgoznak, szabadidejüket a zárkájuk közelében töltik el. Ide jön az orvos, ha valamelyikük megbetegedik, a pedagógus és pszichológus szintén ebben a körletben foglalkozik velük. Az egyházak is itt végzik a lelki gondozást, a könyvtáros ide hozza a könyveket. A fogvatartottak csak akkor vesznek részt a fegyház életében, ha az indokolt. A hozzátartozókat a főépület beszélőjében fogadhatják, meghatározott időpontban. Az épület tetején alakították ki a sétálót. A vastag rácsokkal körbevett, csaknem húsz négyzetméteres területen az elítéltek csak egyesével tartózkodhatnak. A speciális körletre tíz börtönőr felügyel, akiknek kizárólag ez lesz a feladatuk.
A „börtön a börtönben” rendszer kialakításáról megtudtuk, hogy több, részelemeiben már kipróbált, nevelés-, kezelés-, ellátás-, gondozásközpontú, problémamegoldó modellből állították öszsze. Ezek egyik alapszempontja a fogva tartás biztonságának érvényesítése. Működtetésére kész modell nem állt a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezésére, ezért kidolgozásakor figyelembe vették az eddigi tapasztalatokat, valamint a külföldi intézetek példáit.
a legveszélyesebbek. Azok a rabok, akiket eddig tényleges életfogytig tartó fegyházra ítélt a bíróság, valamennyien rabló-, illetve sorozatgyilkosok. Közülük eddig jogerősen kilenc fogva tartott esetében mondták ki a jogerős verdiktet. Boi Gyula kalapáccsal verte agyon feleségét és két nevelt gyermekét. Bódi Zsolt Budapesten, az Oktogon téren minden ok nélkül rálőtt négy emberre, akik közül ketten nem élték túl a támadást. A korábban két életet kioltó Budai Józsefet a sátoraljaújhelyi börtönből engedték haza hétvégi szabadságra, de ő újra ölt: egy idős asszonnyal végzett. Csepregi Péter két embert gyilkolt meg. A móri bank kirablásakor Kaiser Ede – egyelőre ismeretlen társával – nyolc áldozatot hagyott a helyszínen. Előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból négy embert ölt meg Kruchio Tibor. Nemeskéri Gusztáv egy argentin kutyatenyésztőt, az elektromos művek egyik díjbeszedőjét, egy postást és a féltestvérét gyilkolta meg. Egy Békés megyei tanyán végzett idős áldozatával Rostás Mihály, míg a balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltán öt nőt ölt meg, majd elásta áldozatait. (B. J.)