„Halál Izraelre, halál Amerikára!” – kiabálták a tüntetők, ami visszatérő a minden évben a muzulmán szent hónap, a ramadán utolsó péntekén megrendezett demonstrációkon, de alátámasztja Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izrael elpusztítására buzdító, két nappal korábbi nyilvános felhívását is. Több helyen megtapostak, illetve elégettek izraeli és amerikai zászlókat. Nemcsak Teheránban, hanem több vidéki városban, köztük az ország keleti részén fekvő Meshedben is rendeztek megmozdulásokat.
Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter már előző nap jelezte, hogy az irániak pénteken kifejezésre juttatják az iszlám világ dühét Izraellel szemben. Mottaki a muzulmán országok nagykövetei előtt mondott csütörtöki beszédében szólt erről, amikor megerősítette, hogy Ahmadinezsád Izrael elpusztítását szorgalmazó kijelentése Irán hivatalos álláspontját tükrözi. „Nem ismerjük el és nem tartjuk legitimnek a cionista rezsimet” – mondta. Az iráni elnök szerdán egy teheráni nemzetközi konferencián – nagy nemzetközi felháborodást kiváltva – azt mondta, hogy Izraelt el kell törölni a föld színéről.
Bár Ahmadinezsád fenyegetése azonnal nemzetközi botránnyá fokozódott, az iráni elnök tegnap megerősítette felhívását, elfogadhatatlannak, „mindenfajta értéket nélkülözőnek” nevezve a bírálatokat. Ostorozta „a nemzetközi cionizmust és a világarrogancia terjeszkedő politikáját”, amely jelzők általában az Egyesült Államokra és Izraelre vonatkoznak. „Ezek arcátlanok, és azt hiszik, hogy az egész világ engedelmességgel tartozik nekik” – fűzte hozzá.
*
Irán moszkvai nagykövete tegnap enyhíteni igyekezett elnöke kijelentésének hatását, hangoztatva, hogy Ahmadinezsád nem szándékozott ilyen élesen fogalmazni. A közlemény szerint az iszlám köztársaság elnöke megjegyzéseiben Irán elvi álláspontját húzta alá, amely azon alapul, hogy megszállt területeken szabad választásokat kell rendezni. Korábban a Nyugat nyomában Oroszország is elfogadhatatlannak minősítette a fenyegetést. Szergej Lavrov külügyminiszter mindemellett elismerte, hogy Ahmadinezsád újabb érvet szolgáltatott azoknak, akik az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé akarják utalni az iráni atomdossziét.
A Kommerszant című lap úgy vélte, hogy mostantól Moszkva aligha tudja megvédeni Teheránt a nemzetközi szankciók kivetésétől. Igaz, Lavrov rámutatott: Moszkva változatlanul amellett van, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében rendezzék az atomprogrammal kapcsolatban felmerült problémákat. Izrael ugyanakkor hivatalosan kérte tegnap Irán kizárását az ENSZ-ből, továbbá a Biztonsági Tanács sürgős összehívását az ügyben. Tel-Aviv azzal indokolta az Irán kizárására irányuló kérést, hogy „azok a tagállamok, amelyek erőszakra, rombolásra buzdítanak, nem érdemlik meg, hogy helyük legyen az ENSZ civilizált szervezetében”. Hozzáfűzte: Irán nemcsak Izraelre, de az egész világra veszélyt jelent.
Irán ügye fontos téma volt a Hampton Court-i EU-csúcson is. Ahmadinezsád kijelentését sokan népirtásra való uszításnak tekintették, mások rámutattak, hogy egy állam felszámolása nem azonos a lakosság kiirtásával, de a résztvevők általában egyetértettek Tony Blair kijelentésével, miszerint az iráni elnök nyilatkozata „felelőtlen, undorító, teljesen elfogadhatatlan”. Az egyetértés nem terjedt ki Blair célzására, hogy szükségessé válhat a katonai akció is Irán ellen.
Magyar tiltakozás. Várkonyi László külügyi államtitkár bekérette a Külügyminisztériumba Abolfazl Rahnema Hezavei iráni nagykövetet, akivel közölte: Magyarország példátlannak tartja, hogy az ENSZ egyik tagországának államfője egy másik ENSZ-tagállam létét fenyegetve, annak a „térképről való eltörlésére” hívjon fel. (…) „A lépés beárnyékolhatja az EU és Irán közötti viszonyt, s zavarja Irán és Magyarország kapcsolatainak előmozdítását is” – hangzott el. (MN)
