Jelentékenyen megnőnek az ügyintézés anyagi terhei, hiszen november 1-jétől hatályba lép az új közigazgatási jogszabály. A technikai háttér megteremtése, a postaköltség és a személyi kiadások egyaránt emelkednek. Hajduné Csabai Éva, Debrecen jegyzője – a 22 megyei jogú város jegyzői kollégiumának vezetője – lapunknak elmondta: a kollégium levélben fordult a Belügyminisztériumhoz. A költségvetési törvény tervezetében ugyanis nem szerepel a kiadások fedezete, s ennek megteremtésére kérték a szaktárcát.
*
Az egyik új rendelkezés szerint a hatósági eljárások megindulásáról a hivatal öt napon belül köteles írásban tájékoztatni az ügyfeleket. A jegyző szerint az már maga is kérdés, mi szükség van az értesítésre, hiszen például a segélyért folyamodó ügyfél nem az értesítésre kíváncsi, hanem arra, hogy megkapja-e a pénzt és mikor. A döntést egy hónapon belül amúgy is meg kell hoznia a hivatalnak. A sok munkával járó értesítés ráadásul tetemes postaköltséget okoz – vélte a jegyző. Az elektronikus tájékoztatáshoz, ügyintézéshez is pénz kell, még ha utóbbi bevezetése fokozatosan történik is.
Az önkormányzatoknak rendeletbe kell foglalniuk, ha egyelőre nem tudják teljes körűen alkalmazni az elektronikus ügyintézést – a lehetőséget kizáró rendelkezéseket a legtöbb helyen ezekben a hetekben alkotják meg. A fővárosi önkormányzat nem hoz kizáró rendeletet – tudtuk meg a főjegyző munkatársától. Igaz, fővárosi szinten nagyon kevés ügyet intéznek – az ügyfelekkel a kerületek ügyintézői találkoznak elsősorban. A városrészek viszont többnyire fokozatosan tudják majd fogadni az elektronikus beadványokat.
A tapasztalat szerint mindenütt gondot okoz, hogy bár a közigazgatási eljárási törvényt csaknem egy évvel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés, a végrehajtási rendeleteket csupán a legutóbbi hetekben adta ki a kormány. Némelyik jogszabály máig is hiányzik. Ez mindenképpen nehezítette a felkészülést – hallottuk a debreceni és a fővárosi városházán is. A közigazgatási hivatalok szervezésében az ügyintézők tanfolyamai lezajlottak, az ügyfelek tájékoztatása azonban csak ezután következhet. Becslések szerint a jogszabály bevezetésének költsége 10 milliárd forint lehet.
Hatósági szerződés vagy legalizált korrupció? A törvény bevezette a hatósági szerződés lehetőségét. Megállapodást – a várakozás szerint – főként építési, környezetvédelmi ügyekben köt a hatóság az ügyféllel. Szakemberek úgy látják, a hazai viszonyok közt ez felveti a legalizált korrupció veszélyét. Előfordulhat ugyanis, hogy a pénzhiánnyal küzdő önkormányzatok polgármesteri hivatalai csak akkor adnak engedélyt a vállalkozóknak például vezetékfektetésre, ha a helyreállítás után az érintett mondjuk díszburkolattal látja el a környéket. A kedvező döntés, engedély más esetekben is a pénz függvénye lehet – hívták fel rá a figyelmet több hivatalban.
