Több éve visszatérően ismét megállapította az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hogy az államháztartás nagy ellátórendszereinek átfogó reformja évek óta elmarad, a fiskális eszközök alkalmazása pedig csak „tűzoltásra” jó. A szükséges reform megvalósításának felgyorsítása azért is indokolt, mert a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett az ezekre a rendszerekre fordított kiadások aránya változatlan, ami azt jelenti, hogy a rendszer jelenlegi struktúrában való működtetése egyre többe kerül. Az ÁSZ megállapította: az államháztartási hiány, valamint a bruttó államadósság 2005. évi várható és 2006. évi prognosztizált adatai egyaránt érdemben eltérnek a kormány által 2004. decemberben aktualizált konvergenciaprogramban foglaltaktól. Erre is figyelemmel az államháztartási hiánynak, valamint a bruttó államadósságnak a 2006. évi költségvetési törvényjavaslatban foglalt nagyságát a megvalósulás realitása szempontjából az ÁSZ kockázatot hordozónak tartja.
Megállapították, hogy ezúttal sem ad a 2006-os költségvetésről szóló törvényjavaslat – hasonlóan az utóbbi években tapasztaltakhoz – megfelelő összegző áttekintést a többéves elkötelezettségekkel járó kiadásokról. Sőt, a költségvetési évet megelőző gazdasági folyamatokról, valamint a 2006. évi költségvetés legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásairól az általános indokolás a megszokottnál szűkebb információtartalommal ad képet. Az utóbbi időben az államháztartási hiány a költségvetési politika központi kérdésévé vált, részben az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok 2008. évi teljesítése, részben az államháztartási bevételek és kiadások az Eurostat által kifogásolt elszámolását érintő módszertani kérdések miatt. A számvevőszék szerint a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya az utóbbi években rendre meghaladta a költségvetési törvényben és annak módosításaiban meghatározott összeget. Míg a túllépés 2002-ben 20,6 százalékos, addig 2004-ben már 31,8 százalékos volt.
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban az elszámolás rendszerét érintő módszertani különbségek – amelyek között szerepelnek a Gripen-szerződésből eredő, a 2006–2007-ben a GDP 0,5-0,6 százalékát érintő tételek – növelik a hiány megvalósulásának kockázatát. Az ÁSZ nem tartja teljesíthetőnek az egészségügyi alap tervezett 31,8 milliárdos hiányát.
A jelentésből kiderült az is, hogy feszültségek várhatók az önkormányzatok háza táján is, mert a helyhatóságok 2006. évi javasolt támogatási előirányzata a bérfejlesztéshez szükséges forrásokat nem tartalmazza.
(Hunyor Erna, Jámbor Gyula, Szabó Eszter)
origo.hu
Érettségi 2025: Jön a feketeleves? Matematikával folytatódik az idei érettségi
