November elsejétől álláskeresési járadék váltja fel a munkanélküli-segélyt. A foglalkoztatási törvény módosítása szerint a munkanélküliek járadéka elnevezés álláskeresési járadékra, illetve álláskeresési segélyre változik, a regisztrált munkanélkülieknek pedig álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi kirendeltségen.
A megállapodásban olyan kötelezettségvállalások szerepelnek majd, hogy a munkanélküli milyen módon tart kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé. A kormány szerint az álláskeresők számára az új juttatási forma magasabb támogatást jelent, mint az eddig az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött segély. A szabályozás szerint a járadék első szakaszában – amely a járadékos idő fele, de legfeljebb három hónap – a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, felső határa viszont elérheti a legkisebb bér 120 százalékát. A mielőbbi elhelyezkedésre ösztönözve a járadékos idő – ami összesen legfeljebb háromnegyed év lehet – további részében viszont már egységesen csak a minimálbér hatvan százaléka a juttatás. Akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges – négy év alatt legalább egyéves – munkaviszonnyal, azok a minimálbér negyven százalékát jelentő álláskeresési segélyt vehetik igénybe.
Bernáth Ildikó szerint azzal nem történt érdemi változás, hogy a munkanélkülieket álláskeresővé keresztelték át. A Fidesz foglalkoztatáspolitikai kabinetjének vezetője jelezte: nem értenek egyet azzal, hogy álláskeresési ösztönzés címen, alanyi jogon visszahozzák a jövedelempótló támogatást. A kilenc hónapos átlagban az új rendszer nem nyújt jobb ellátást az eddiginél, viszont szigorították a jogosultság feltételeit – mutatott rá a politikus. Hiába minden változás, ha nincsenek új munkahelyek, ezért a kormánynak elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatására épülő gazdaságpolitikát kellene folytatnia – véli a politikus.
origo.hu
Megöltek egy nőt Budapesten
