Össztűz a büdzsére

Kritikával illette a kereskedelmi kamara a jövő évi költségvetés tervezetét, mondván: azt túlzott optimizmus és osztogatás jellemzi. Jövőre 27 milliárd forinttal nőnek a vállalkozói terhek. A maradványok év végi zárolása pedig előre hozott megszorításnak is tekinthető, ami növeli a körbetartozásokat.

Választási költségvetés készül jövőre, miközben Magyarországon egy évtizede nem voltak olyan komoly gazdasági problémák, mint most. A tervezetet túlzott kincstári optimizmus és túl sok kiadás jellemzi, jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy alapjául szolgáljon a maastrichti kritériumok 2008-as teljesítésének – mondta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke aláhúzta: a költségvetés hiánya továbbra is magas, ez várható jövőre is, ami középtávon már biztosan rontja a növekedés esélyeit. Az egyensúly megingása, az eladósodás növekedése, a kormányzat következetlen magatartása rontja a vállalkozók pozícióit és versenyképességüket. Parragh László szerint a gyenge közigazgatás is akadálya a fejlődésnek.
Az elnök aláhúzta: a jövő évi változások érdemben nem javítják a vállalkozói szféra jövedelmezőségét, sőt a minimálbér-emelés következtében mintegy 27 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozói jövedelmek. Ez csekélyebb pozícióromlás az elmúlt évekhez képest, hiszen – emlékeztetett az elnök – az elmúlt két évben 100-100 milliárd forinttal nőtt a vállalkozók terhelése. Parragh László azt az intézkedést, hogy az iparűzési adó egésze leírható a társasági adóban, ajándékba adott „üveggolyónak” minősítette, ugyanis a 350 milliárd forintos összbefizetéssel szemben mindössze 12 milliárd forintra rúg a leírható rész. Az elnök szerint az állam rátelepszik a vállalkozói szférára, sokat von el tőle, így nem marad pénz a fejlesztésekre. Egy átlagos jövedelmű munkavállaló esetében, egy évre vetítve 840 ezer forinttal több Magyarországon az elvonás, mint Szlovákiában. Vásárlóerő-paritáson mérve több mint egymillió forint a különbség. Ha ezeket a pluszterheket a magyar gazdaság nem tudja levetni, akkor súlyos problémák elé nézünk mindnyájan.
Parragh rámutatott: az 550 milliárd forint összegű költségvetési maradvány év végi zárolása akár előre hozott megszorításnak is tekinthető, aminek az lesz a következménye, hogy a költségvetési intézmények késve fogják kifizetni szállítóikat, ez pedig növeli a körbetartozásokat. Az elnök szerint nem zárható ki, hogy a választások után komoly árat kell fizetnünk – a 10 milliárd eurós értékben államkötvénnyel rendelkező – külföldi pénzügyi befektetők megtartásáért.