Induljunk csak ki abból a legfrissebb, a migrációval kapcsolatos erőszakos eseményhullámból, amely az Egyesült Államokban immár szövetségi szintű beavatkozást igényelt. Az előző, Biden-féle adminisztráció alatt bevezetett, korábban még brüsszeli politikusok által is méltatott, szinte szabályozás nélküli migrációs politika következményeiből eredően fosztogatással és erőszakkal párosuló zavargássorozat robbant ki a Kalifornia állambeli Los Angelesben. Mindez azután történt, hogy az illegális bevándorlók kitoloncolására szakosodott hatóságok egy razzián több mint negyven beazonosíthatatlan határsértőt vettek őrizetbe egy telephelyen.

Miképpen arra számítani lehetett, az egyébként teljesen jogszerű eljárás – leginkább a bevándorláspárti amerikai média hergelésének köszönhetőn – az országszerte nagy számban élő illegális bevándorlók mellett a baloldal aktivistáit is felbőszítette, így 

De nem kell feltétlenül a tengerentúlig kitekintenünk ahhoz, hogy megérthessük, a magyar kormány miért nem szeretne akár egyetlen határsértőt sem kezelni a határain belül. Ugyanis a jelenlegi, az egyesült államokbeli migrációval kapcsolatos erőszak és káosz, amely kifejezetten az illegális bevándorlók többletjogait hivatott kikényszeríteni, sajnos Európában sem számít új keletűnek.

Emlékezetes, egy évvel ezelőtt az európai közvélemény épp Franciaországra figyelt, miután több városban migrációs hátterű, erőszakos zavargások törtek ki a nyáron megrendezett parlamenti választások első fordulója után. Ugyanis a bevándorlókból és baloldali tüntetőkből álló rendbontók a szuverenista Nemzeti Tömörülés országos szintű térnyerése ellen vonultak az utcákra, melynek következtében több rendőr is súlyosan megsérült.

De januárban ez a kiélezett figyelem Olaszországra összpontosult, miután bevándorlók Rómában és Milánóban is napokon át tartó utcai harcokat rendeztek. A tüntetési hullámot egy hatósági üldözés közben elhunyt egyiptomi fiú halála okozta, ám az indulatok olyannyira elszabadultak, hogy a randalírozók még füstbombákat is bevetettek a helyi rendőrség ellen. Ám az európai trendhullámokat ismerők már meg sem lepődtek azon, amikor szűk egy hónappal ezelőtt, szinte borítékolható módon épp Berlinben szabadult el a pokol azután, hogy egy menekültekből verbuválódott, palesztinbarát tüntetés résztvevői csaptak össze a rendőrökkel. Az agresszív bevándorlók még egy rendőrt is berántottak a tömegbe, ahol többen úgy megtaposták, hogy a járőrt súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani.

Ha összevetjük az iménti kiábrándító példákat 

Tizenöt évnyi, példátlan arányú választói felhatalmazások sorozata után ideje lenne mindezt tőlünk nyugatabbra is belátni.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője