Tíz évvel ezelőtt indult itthon az ipari társasház modell, amely nem volt egészen ismeretlen az ingatlanfejlesztők számára, de az üzleti modellt kifejezetten itthon dolgozta ki és működteti sikerrel a belga-magyar fejlesztő társaság. Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, hogy az ipari ingatlanpiac, különösen a raktárak és csarnokok területén nem támogatják a fejlődőképes és fejlődni akaró, kis- és közepes vállalkozásokat igényeit.
Ipari társasház a magyar üzleti vízió
Ebből lett egy vízió, amelynek a lényege, hogy olyan csarnokokat építsenek, amelyeken osztozhatnak a kisebb területigényű vállalkozások és az ingatlanvásárlás mellé a fejlesztő teljeskörű szolgáltatást adjon. Így született meg az ipari társasház üzleti modell itthon. A logisztikai bázist igénylő vállalkozások átlagosan 1000 euró négyzetméter áron vásárolhatnak ingatlan felületet. Persze az árak nagyban függenek a megközelíthetőségtől, illetve a csarnokon belüli elhelyezkedéstől és nyilvánvalóan a szolgáltatások igénylésétől is.
A megjelölt ár inkább csak átlag. Viszont az igazgató hangsúlyozta, hogy ez az ár jóval alacsonyabb, mint egy fővárosi belső kerületekben elhelyezkedő rozsdaövezeti ingatlan négyzetméterára.
Akiknek ajánlják
Sok vállalkozás van, amely ma még nem igényel több ezer négyzetméternyi raktár felületet, ugyanakkor a működéséhez szükséges olyan logisztikai központ, amely kereskedelemre és raktározásra, sőt iroda területre is alkalmas. A fejlesztések viszont akkor költséghatékonyak, ha nagy alapterületűek, így nem csak a méretük, az elérhető áruk sem passzol a kis- és közepes vállalkozások bevételeihez. Azzal, hogy a nagy, több ezer négyzetméteres csarnokon egyszerre több vállalkozás is osztozhat, optimális bekerülési árat és optimális rezsiköltséget kínál, továbbá rugalmas telephely szolgáltatást lehet rá alapítani. Ezzel válik igazán érdekessé a kisebb, feltörekvő cégek számára.
- A 3-4 ezer négyzetméteres csarnokokon jellemzően
- 8-10 tulajdonos osztozik,
és hogy mennyire vegyes a kép, azt az igazgató azzal szemléltette, hogy a 150 partnerük közül egy sincs olyan, amelyiknek a TEÁOR száma egyezne.
Vagyis van közük gyártó és kereskedő egyaránt, de van olyan is, amely valamilyen szolgáltatást nyújt és az eszközeinek a raktározására használja a megvásárolt csarnokrészt. Magyarán a vállalati szektor minden területe képviselteti magát az ügyfelek között.
A fejlesztő cég ma már 110 ezer négyzetméternyi csarnok felületet épített és 150 partnert szolgál ki. A fejlesztések jellemzően úgynevezett spekulatív jellegűek, a cég felméri a várható piaci igényeket és annak megfelelően fektet be. A területek vásárlása során olyan nagy méretű telkeket (30-50 ezer négyzetméter) keres, amelyek a későbbiekben tovább fejleszthetőek, nem csak a felépítményekkel, hanem infrastruktúrával is. Az üzleti modellhez tartozik persze az is, hogy a telkek, vagy az azokon épült csarnokok a főváros külső kerületeiből 15 perc alatt megközelíthetőek legyenek.
Ennek megfelelően a cég befektetési területe az M0 körgyűrű körül volt, az összes fejlesztést eddig itt hajtotta végre.
Most azonban kilépne Budapest vonzáskörzetéből és Debrecent célozta meg. Lőrincz-Hadnagy Tibor szerint ez az üzleti modell további sikerre van ítélve. Ezt jól mutatja, hogy miközben a vállalati piac erősen gyengélkedik itthon, a beruházások csökkentek és a vállalatok likviditási gondokkal küzdenek, a fejlesztő cég bevételei 50 százalékkal növekednek (idén) és a jövő évi kilátásaik is hasonlóan alakulnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!