Közel egy évtizede, 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnök számos közel-keleti egyházi vezetővel találkozott, hogy valós képet kapjon arról a rendszerszintű és életveszélyes tendenciáról, amelynek során világszerte havonta több száz keresztényt gyilkolnak meg pusztán a hitük miatt. A meghallgatások után a miniszterelnök Európában elsőként döntött egy új kormányzati egység létrehozásáról, hogy Magyarország, az alapértékeihez hűen, ebben az emberi jogi, erkölcsi és civilizációs kérdésben is úttörő szerepet vállaljon. E felismerést követően nem sokkal testet is öltött a Hungary Helps üldözött keresztényeket segítő átfogó nemzetközi program, amely hazánk méretéhez képest erőn felüli vállalásokat tesz azért, hogy felvegye a küzdelmet a vallási alapú népirtással szemben.
Ahogy az oly gyakran előfordul, a magyar kezdeményezést már a kezdetektől fogva bírálatok érték, nemcsak az itthoni, hanem a nemzetközi körökből is. A balliberális véleményvezérek és politikai kommentátorok úgy látták, hogy Orbán az ország erőforrásait egy olyan marginális problémára pazarolja, amely valójában eltörpül a nyugati világ nagy humanitárius gondjaihoz, mint például a menekültek befogadásához képest, másrészt ez a keresztényeket megsegítő program tulajdonképpen egy kirekesztő kezdeményezés, mivel ezáltal Magyarország lemond a többi vallás üldözöttjeinek megsegítéséről. Mi több, akadtak olyan kritikusok is, akik Orbán egyedülálló kezdeményezéséből azt a következtetést vonták le, hogy mivel más globális politikus akkor ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, a magyar miniszterelnök csupán az elszigeteltségéből fakadóan tölti az idejét ilyen ügyekkel.
Túl azon, hogy a Hungary Helps hét év alatt világszerte több mint 450 program keretében kis híján kétmillió üldözöttnek adott reményt összesen hatvan országban, a magyarok keresztények melletti elköteleződését, illetve a progresszív politikai elit ez ügyben történt lyukra futását talán mi sem érzékelteti jobban, mint az az amerikai hátszél, amely immár elnöki és adminisztratív szinten is a program sikeréért dolgozik. Természetesen mindez nem meglepő az elmúlt napokban lezajlott, gazdasági, energiabiztonsági és diplomáciai szempontból is kiemelkedően sikeres washingtoni Trump–Orbán-találkozó fényében. Mégis, az elmúlt évtized turbulens európai és globális eseményei tükrében ez az új együttműködési dimenzió a két ország közti még szorosabb transzatlanti kapcsolatot jelzi.
