Ami az elnöki hátszelet illeti, talán mondani sem kell, erőteljes üdvözléssel fogadták a világ konzervatívjai szeptember végén Trump elnök ENSZ-közgyűlésen mondott felszólalását, amelyben a világ legüldözöttebb vallásaként hivatkozott a kereszténységre, majd feladatként tűzte ki az ottlévőknek, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést azért, hogy e vallási közösség tagjait megóvják a rájuk leselkedő veszélyektől. Apropó, amennyiben Trump szavai bárkinek is ismerősen csengenének, az nem véletlen, hiszen az amerikai elnök álláspontját Magyarország már hosszú évek óta következetesen képviseli minden nemzetközi találkozón és tárgyaláson.

Ám ami még ennél is sokatmondóbb, az nem más, mint hogy a témában néhány héttel korábban az Egyesült Államok egy sorsdöntőnek ígérkező paradigmaváltást hajtott végre. Ugyanis november elején Trump egy sajtótájékoztatón megerősítette, többé nem tűri az Egyesült Államok a keresztények elleni népirtásokat, az elnök pedig ezzel összhangban a katonai beavatkozások szükségességét sem zárta ki. Mint monda, „Nigéria mellett több más országban is zajlanak erőszakos cselekmények a keresztény közösségek ellen, ezért a vallási közösség tagjainak védelmében lehetséges az amerikai katonai beavatkozás is”.

Azonban szemmel láthatóan Washington érdekelt abban is, hogy a vallási alapon történő népirtások konfliktusát a katonapolitikai megközelítése mellett a kevésbé invazív, inkább stratégiai megfontolások mentén orvosolja. Ebben pedig úgy tűnik, a magyar recept felbecsülhetetlen értékkel bír.

Hogy e megállapítást nem pusztán a magyar vágyvezéreltség szülte, hűen érzékeltetik azok a nemrégiben, szintén Washingtonban lezajlott egyeztetések, amelyek során a Hungary Helps segélyprogram működtetéséért is felelős államtitkára, Azbej Tristan a Trump-adminisztráció vallásszabadságért felelős vezető tisztségviselőivel tárgyalt, ahol az üldözött keresztények és vallási kisebbségek megsegítését érintő magyar tevékenységről és az Egyesült Államok ebben lehetséges szerepvállalásáról is egyeztetett. A megbeszélések sikerességét támasztja alá, hogy az államtitkár a vallási kisebbségek biztonságát fenyegető kérdésekről Gorka Sebesténnyel, a Fehér Ház terrorizmusellenes tevékenységért felelős főigazgatójával, valamint az amerikai kormány Nemzetközi Vallásszabadságért Felelős Hivatalának vezető tisztségviselőivel is tárgyalt.

Amikor Orbán Viktor közel tíz évvel ezelőtt Európa-szerte egyedülálló módon, politikai szinten karolta fel az üldözött keresztények védelmét, a kormányfőt nem az elszigeteltség, hanem éppen ellenkezőleg, az akkori korszellemet jócskán meghaladó előrelátó képessége vezérelte. Így hazánkkal kapcsolatban ma már nemcsak a gazdasággal, az energiabiztonsággal és a bevándorlás kezelésével kapcsolatos területeken, hanem az üldözött keresztények megsegítésének kérdésében is egyre nagyobb, s talán ami a legfontosabb, maximálisan kiérdemelt amerikai érdeklődést tapasztalhatunk.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője