Kevesebb mint egy hónappal azután, hogy Nyugat-Európában sok helyen megemlékezéseket tartottak a több mint 130 halálos áldozattal járó, példátlan brutalitású párizsi terrortámadások tizedik évfordulója alkalmából, az ünnepek közeledtével egy régi-új vita csúcsosodott ki a közbeszédben. Az, hogy azokban az országokban, amelyek tömegével engedtek be az elmúlt évtizedben migránsokat, vajon van-e értelme megtartani az európai hagyományokhoz oly szorosan kötődő karácsonyi vásárokat, vagy egész egyszerűen le kell erről az igényről mondania az ott élőknek.
A terrorfenyegetettséggel kapcsolatos társadalmi párbeszéd az elmúlt évekhez képest idén jelentősen felerősödött. Nagy-Britanniától Franciaországon át egészen Németországig soha nem látott politikai nyomás nehezedik a kormányzópártokra, mivel azok egytől egyig hosszú hónapok óta a politikai túlélésért küzdenek, lévén, hogy szinte teljesen elillant a mögöttük lévő választói felhatalmazás. Ám miközben London és Párizs különböző hatalomtechnikai fogások mentén próbálja lefojtani a közbeszédet, addig
Németországban már nyílt titokként beszélnek arról, hogy a bevándorlásellenes AfD, amely szeptember óta vezeti a közvélemény-kutatásokat, előbb vagy utóbb politikai áttörést érhet el a bizonytalan szavazók körében is.
Ez a politikai feszültség, valamint az illegális migrációval kapcsolatos rekordmagas választói elégedetlenség szemlátomást rányomta a karácsonyi eseményekre is a bizonytalanság és a keserűség billogját. S miközben a németországi fősodratú véleményvezérek és a baloldali médiumok gőzerővel próbálják eloszlatni a bevándorlásból és a terrorfenyegetettségből fakadó félelmeket, addig már
a szövetségi rendvédelem és a politika szintjén is polémia alakult ki arról, hogy egyáltalán biztonsággal megtarthatók-e a karácsonyi vásárok és a különböző megemlékezések. S ha igen, az óvintézkedésekkel kapcsolatosan felmerülő költségeket ki fogja állni?
Az első ránézésre egyszerűnek tűnő kérdés valójában komoly feszültséget generált Németországban, a vitába még a kancellár, Friedrich Merz is beszállt. Ugyanis bár a 2016-os berlini karácsonyi terrortámadás után elfogadott törvények szerint minden vásárt és szabadtéri megemlékezést lehetővé tevő téli rendezvényt vasbeton terelőelemekkel kötelesek a szervezők körülvenni, a tavalyi magdeburgi, 235 (!) sérülttel és öt halálos áldozattal járó karácsonyi gázolásos merénylet óta Németország-szerte megerősített biztonsági intézkedések bevezetését szorgalmazták a hatóságok. Ezek többek között motozásra alkalmas beléptetőrendszerek és állomások telepítését, az arcfelismerésre alkalmas elektronikus térfigyelőrendszerek kiépítését, valamint a rendőrség és a tűzoltóság koordinált helyszíni jelenlétének fokozását javasolták.
A megemelt biztonságnak azonban komoly anyagi vonzata van. A rendelkezésre álló adatok szerint csak erre a célra évente hárommilliárd eurót emésztenek fel a különböző téli rendezvények, ez pedig az elmúlt évek alatt mintegy 44 százalékos költségnövekményt jelent.
Mondani sem kell, az elhibázott szankciós politika erőltetése révén jelentősen lassuló német gazdaság ez efféle járulékos kiadásoktól szívesen megszabadulna. Ennek tudatában érthetőbbé válik a német kancellár azon mondata, amelyet azoknak a városvezetőknek címzett, akik szóvá merték tenni, hogy karácsonykor a terrorelhárítással kapcsolatos kiadásokat a szövetségi kormánynak kellene átvállalnia. Merz hangsúlyozta:
Sajnálattal veszem tudomásul, hogy még a kisvárosokban sem lehet komoly biztonsági óvintézkedések nélkül megtartani a karácsonyi vásárokat, de a költségekben a kormány nem tud segíteni, az a szövetségi tartományok rendvédelmi szerveinek a hatásköre.
Az illegális migrációval kapcsolatos terrorveszély politikai csapdáját kínosan kerülő Merz nyilatkozata számos városvezetőnél és rendvédelmi dolgozónál is felháborodást váltott ki mondván, a szövetségi kormány a felelős azért, hogy Németországot ellepték az illegális menekültek, így az állampolgárok biztonságának a szavatolása is a kormány felelőssége lenne. Csakhogy állami támogatás nélkül mindez nem garantált, ennek fényében Berlinben már több karácsonyi vásár szervezője egy fix kéteurós belépődíj bevezetését szorgalmazta, amellyel a terrorelhárítással kapcsolatos kiadásokat kívánják mérsékelni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!