Amikor öt évvel ezelőtt a magyar kormány elérkezettnek látta az időt arra, hogy az ország kulturális szuverenitásának biztosítása érdekében alkotmányos védelem illesse meg a hagyományos családokat, ahogyan arra számítani lehetett, nemcsak a teljes parlamenti ellenzék, hanem annak külföldi csatlóstábora is világraszóló negatív kampányt indított a kezdeményezés ellen.
Miközben a különböző, Brüsszelből finanszírozott álcivil szervezetek Európa-szerte az egyre inkább elszigetelődő és fasizálódó Magyarországról készítettek figyelemfelhívó akciókat, addig a magyar ellenzék prominens tagjai olyan nyilatkozatokat tettek az alkotmánymódosítás kapcsán, mint hogy „baromság, hogy az anya nő, az apa pedig férfi”.
Mi több, egyes liberális nyugat-európai politikusok már arról kezdtek el lamentálni, hogy ez a kormányzati kezdeményezés végérvényesen igazolja azt a feltevésüket, miszerint Orbán Viktor valóságérzékelése immár helyrehozhatatlanul megkopott.
Tekintettel arra, hogy néhány hónap múlva elérkezik ennek a nemzetközi politikában máig megosztónak számító alkotmánymódosításnak az ötödik évfordulója, érdemes közelebbről is megvizsgálni az ügyet. Pontosan azért, hogy kiderüljön, vajon tényleg igazuk volt-e a progresszíveknek abban, hogy a családvédelem pusztán egy eltúlzott baromság, amit ráadásul csak az elszigetelt Orbán képvisel, vagy épp a magyar kormány cselekedett-e a környezetéhez képest kiemelkedően előrelátó módon akkor, amikor megelőző lépéseket tett a Nyugatról begyűrűző káosz ellen.
Ha csak a legfrissebb hírekből indulunk ki, minden jel arra enged következtetni, hogy ez utóbbi lesz a helyes megfejtés. Példának okáért
Szlovákiában éppen az elmúlt hetekben döntött úgy a kollektív politikai elit, hogy a világban egyre agresszívabb térhódítást mutató genderpolitika ellen alkotmányos védelmet érdemel a hagyományos család fogalma és a biológiai nemek tudományos elismertsége. Beszédes, hogy míg Magyarországon öt évvel ezelőtt a teljes ellenzék a tiltakozását fejezte ki ebben a kérdésben, addig északi szomszédunknál a 99 jelen lévő parlamenti képviselőből mindössze hét szavazott nemmel.
S mivel a vonatkozó előírások szerint Szlovákiában az alaptörvény módosításához háromötödös többségre van szükség a törvényhozásban, a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíció jelenleg 78 képviselője mellett több ellenzéki képviselő is igent mondott, jelezvén, hogy ez egy, a pártpolitikán átívelő fontosságú kérdés.
