Több mint kétszáz vezető képviselte a cégét tegnap az építőipari felső vezetők országos találkozóján, ahol a legfőbb téma az ágazatban kialakult körbetartozás volt. A rendezvényen bemutatták a Gazdasági Vállalkozási Intézet, a Figyelő és a Volksbank által készített felmérést, mely szerint a megkérdezett háromszáz vállalatvezető 53 százaléka állította azt, hogy az elmúlt évben érintette vállalatát a probléma. A cégvezetők közel fele szerint idén tovább növekedett a körbetartozások gyakorisága.
*
A kisebb vállalatok mintegy 64 százaléka szenved a folytonos tartozásoktól, a nagyobb: 100-250 főt foglalkoztató vállalatoknál pedig 42 százalékos ez az arány.
A felmérés eredményei szerint az áfakifizetések előző pénzügyminiszter által elrendelt visszatartása egyértelműen növelte az év elején a körbetartozásokat. A tanulmány szerzői aláhúzzák, hogy ez az úgynevezett „Draskovics-hatás” erősen hozzájárult az ágazat problémáinak növekedéséhez.
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: átlagosan 6-8 hónapig kell várni addig, amíg legalább az anyagárat kifizetik. A körbetartozás mértéke az építőiparban mára meghaladja a 120 milliárd forintot, míg a teljes gazdaságban megközelítheti a 800 milliárdot – állítja Varga Mihály, a KÉSZ Kft. igazgatója. A mintegy 40 milliárdos éves árbevétellel rendelkező társaság maga is beleesett a csapdába: az évek során több mint két és fél milliárd forintot volt kénytelen elkönyvelni veszteségként, mivel nem kapta meg az ügyfelektől a pénzét.
Az igazgató véleménye szerint a fizetési morál romlása főként annak tudható be, hogy a kormányzat elmulasztotta a már régóta ígért rendeletek és törvények megalkotását. Míg hazánkban nagyobb a korrupció, mint például Romániában, addig nem számíthatunk a körbetartozás mértékének csökkenésére.
– Az építőipar az az ágazat, amelyben a végtermékhez úgy is hozzá lehet jutni, hogy nem fizetem ki a számlát – világított rá a drasztikus helyzetre Vermesy Sándor, a Strabag Rt. magasépítési üzletág vezetője.
Glézer Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ipari szekciójának vezetője szerint ha nem várható jogszabályi változás, a közeljövőben várhatóan megtizedelődik a hazai vállalkozások száma. Az erőteljesebb lobbizás érdekében a szakmának össze kellene fognia, és el kellene érnie, hogy a kormány nevezzen ki építőipari kormánybiztost, aki előkészíti a szükséges rendelkezéseket. A tanácskozáson elhangzott: Magyarországon több mint 90 ezer építőipari szervezet tevékenykedik, amely a bruttó hazai termelés mintegy 18 százalékát állítja elő. A rendezvényen kiderült az is, hogy a különféle jogszabályi kiskapukat elsősorban a kifejezetten egy-egy beruházás lebonyolítására létrehozott, úgynevezett projektcégek használják ki. Eközben egy év alatt hatezerrel csökkent az egyéni vállalkozások száma – tette közzé tegnap a KSH.
origo.hu
Tuja a kertekben: miért száradnak ki, és meg lehet-e őket menteni?
