Majdnem negyvenórás általános vitába kezd szerdán az Országgyűlés a jövő évi költségvetésről. A pénteken záruló általános vitát jövő héten a szakbizottságok tárgyalják, majd ismét plenáris ülésen vitázhatnak a képviselők a részletekről. A tervek szerint a 2006-os büdzsét december 19-én fogadja el a parlament, annyi azonban a kormánypártok előzetes nyilatkozataiból már most leszűrhető, hogy nem várhatók lényeges változások a költségvetésben, a szocialista és a szabad demokrata frakciók képviselői ugyanis előzetes egyeztetéseken már megállapodtak: semmilyen további kiadásnövelő indítványt nem nyújtanak be a büdzséhez. E megállapodás ellenére szinte valamennyi elemző egyetért abban, hogy a jövő évi költségvetés választási büdzsének bizonyul. Ezt a vélekedést támasztják alá a költségvetés sarokszámai is, amelyek 5775 milliárd forintos bevételi és 7309 milliárd forintos kiadási főösszegek mellett mintegy 1534 milliárd forintos hiányt határoznak meg a következő évre. A 2006-ra előirányzott központi költségvetési deficit így több mint kétszerese az idei évre tervezett, 699 milliárd forintos hiánynak.
A költségvetés fő mutatószámainak ismeretében hazai és külföldi gazdaságkutatók a célok tarthatóságának minden eddiginél nagyobb kockázatára hívják fel a figyelmet. A büdzsé körüli kockázatok elsődleges forrásának éppen az idei költségvetés számít: a különböző elszámolási manőverezések – így például a 13. havi bérek és az autópálya-építés elszámolása – idén kudarcot vallottak, a jövő évi költségvetés ugyanakkor az ideivel egyező szerkezetre és tervekre épül. Aggályok fogalmazódtak meg a gazdasági növekedés és a bevételek felültervezése, valamint a kiadások alultervezése miatt is. A bevételek legkérdésesebb pontját az jelenti, hogy az adóbevételi előirányzatok több mint fele nehezen teljesíthető. Kockázati tényezőnek számít az egészségbiztosítási járulék felültervezése, valamint a kötelező maradványképzés teljesíthetősége is. A kiadási oldalon a kormányzati takarékosságot elsősorban a létszámleépítés jelenti, emellett azonban bizonytalanság veszi körül a lakástámogatásokat, az uniós pénzek társfinanszírozását, az egészségügyi kasszát, az önkormányzatok támogatását és a közoktatás normatív támogatását is.
A büdzsé leggyengébb láncszemét a magántőke bevonásával készülő állami megrendelések, a PPP-programok jelentik, hiszen jelenleg csaknem 900 milliárd forint értékben folynak, illetve állnak előkészületek alatt ilyen típusú beruházások. A legnagyobb tételt az egyelőre teljesen bizonytalan kimenetelű autópálya-építés jelenti, az ígért sztrádáknak ugyanis továbbra is csak egy része szerepel a jövő évi költségvetésben. A 2007-ig megvalósuló projektek értéke több mint 250 milliárd forintot jelent, ennek csaknem háromnegyedét az M5-ös és az M6-os autópálya egy-egy szakasza teszi ki, amelyekért az állam húsz évig fizetne rendelkezésre állási díjat. Szintén PPP-konstrukcióban készülne az új köztévészékház építése mintegy 22 milliárd forint értékben, miközben a felsőoktatási beruházások 57 milliárd forintnyi kötelezettséget rónának az államra.
Jelenleg úgy tűnik, a magántőke bevonásával készülő autópálya-szakaszok minősülnek a legkérdésesebb tételeknek, mivel az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat igen szigorú feltételekhez köti a PPP-beruházások elszámolását. Az uniós követelmények – amelyek éppen a trükközések kivédésére szolgálnak – részletesen rendelkeznek arról, hogy a PPP-megállapodást az állam kizárólag olyan piaci szereplővel kötheti meg, amelynek bevételei további más piaci szereplőtől származnak. A szabályozás e pontja azt kívánja megakadályozni, hogy az állam ne köthessen „saját magával” szerződést. További lényeges kritérium, hogy a megállapodásban nemcsak az államnak, de a szerződő cégnek is kockázatot kell vállalnia, azaz a kiválasztott társaságnak az állam nem garantálhatja százszázalékosan a nyereségét. Problémát okozhatnak ezenkívül a magyar törvények is, amelyek szerint a hazai autópályákat nem lehet eladni. Mindezek alapján kérdésessé válhat az a Világgazdaság által közzétett információ, miszerint az Állami Autópálya Kezelő Rt. jövőre mintegy 200 milliárd forint értékben építtet PPP-formában sztrádaszakaszokat.
A költségvetés fő mutatószámai értelmében jövőre hazánk államadóssága tovább növekszik: a nyugdíjreformmal csökkentett GDP-arányos mutató 2006. decemberre 58,5 százalékos lesz, ám a nyugdíjreform nélküli adósság eléri a 63,2 százalékot, azaz meghaladja az euró bevezetéséhez szükséges hatvanszázalékos maximumértéket. A forintban fennálló adósságunk 9826 milliárd forintra, a devizaadósság pedig 4318 milliárd forintra emelkedik, így a költségvetés bruttó adóssága jövőre eléri a
14 144 milliárd forintot. Mindez azt jelenti, hogy a 2002-es kormányváltáskor fennálló adósság jövő év végére több mint hetven százalékkal lesz magasabb.
(Hunyor Erna, Jámbor Gyula, Szabó Eszter)
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
