Sikertelenül próbálták tegnap módosítani a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját – adta hírül az ITAR–TASZSZ. Az űrbázis, amelynek a Földtől való átlagos távolsága 356,8 kilométer, naponta száz-százötven métert veszít magasságából, ezért időnként szükséges a pályakorrekció. Ezúttal tíz kilométerrel akarták följebb juttatni, hogy a legközelebb odalátogató űrhajó jobb pozícióban kapcsolódhasson az űrállomáshoz, de az ISS-en dokkoló Progressz teherűrhajó, amelynek hajtóművét igénybe vették a manőverhez, a begyújtás után hetven másodperccel hirtelen leállt. A hiba pontos okának megállapításáig a pályakorrekciót elhalasztották.
Nem volt zökkenőmentes annak a Szojuz űrhajónak az útja sem, amely a múlt héten hozta vissza a Földre az ISS korábbi, kéttagú legénységét és Gregory Olsen amerikai űrturistát. A Space.com tegnapi beszámolója szerint az ISS-től való elszakadás és a kazahsztáni landolás időpontjában is súlyos gondot okozott az asztronautáknak az űrkabinban a zuhanó légnyomás. Hidegvérüket azonban megőrizték. A leereszkedéskor Olsennek jutott a feladat, hogy Szergej Krikaljov instrukciói alapján több oxigént juttasson a kabinba, ahogyan azt a szimulációs gyakorlatokon megtanulta. Ennek ellenére harmadik társuk, az amerikai John Phillips a landolás után többször is elájult.
Létrejött a megállapodás arról, hogy a jövő év márciusában brazil asztronauta is ellátogathat az űrállomásra az ISS következő személyzetét szállító Szojuz fedélzetén – közölte a Space.com. Marcus Pontes űrhajós tizenöt kilónyi műszert is magával visz, és nyolcnapos vendégeskedése idején tudományos kísérleteket is elvégez. Pontes éveken át hiába várt arra, hogy helyet kapjon valamelyik amerikai űrhajón. Utazása az orosz űrjárművön azonban éppen úgy húszmillió dollárba kerül majd, mintha űrturista lenne.

Zöld rendszám a jövő kulcsa? 10-szeres növekedés 2020 óta