Uniós intés a kormánynak

Az Európai Bizottság, az EU legfelső végrehajtó szerve úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a termékdíjtörvény kapcsán. Az EU mostani lépése felveti az élelmiszer- és csomagolóipart, illetve a fogyasztási cikkek kereskedelmét érintő törvényi környezet ésszerűsítésének szükségét.

Varga Attila
2005. 10. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar termékdíjas szabályozás 2005. január 1-jei változásának lényege, hogy az italcsomagolásnál a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelent a darabalapú díjtétel. Egyre nagyobb arányt jelentenek az italok csomagolásai, elsősorban az eldobható palackok, dobozok. Évente több mint 1,2 milliárd PET-palackot dobnak az emberek a szemétbe. A termékdíj-szabályozás módosítása ennek, a budapesti Hősök terét hatszor megtöltő mennyiségű hulladéknak a csökkentését és a visszaváltási rendszerek erősítését célozza.
Ugyanakkor az Európai Bizottság, az Európai Unió legmagasabb végrehajtó szerve Magyarország brüsszeli misszióján keresztül a napokban egy úgynevezett „hivatalos figyelmeztető levelet” juttatott el a kormányhoz, amelyben a közösségi jog megsértésére figyelmeztet. A kormány ugyanis az úgynevezett termékdíjtörvény (a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény) legutóbbi módosításakor elmulasztotta a valamennyi EU-tagra nézve kötelező bejelentési kötelezettség teljesítését, amikor a törvény tervezetét annak elfogadása előtt nem küldte meg az Európai Bizottsághoz. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és a módosított (2004. évi CIII. számú) törvény és az ahhoz kapcsolódó kormány-, illetve miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését követeli, tekintve, hogy az EU szabályai alapján az adott törvény és rendeletei nem alkalmazhatók. A notifikációs kötelezettség az Európai Unió egyik legjelentősebb eszköze annak biztosítására, hogy az egyes tagállamok technikai jellegű jogalkotása ne korlátozza az unión belüli szabadkereskedelem érvényesülését. A notifikációs kötelezettség lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a törvénytervezetekre módosítási ajánlásokat adjon annak érdekében, hogy a szabad versenyt az adott jogszabály ne korlátozhassa.
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió tagállamaként kötelessége, hogy teljesítse minden, a közösségi jogból eredő kötelezettségét. A tagállamok e kötelezettségének teljesítését az Európai Bizottság ellenőrzi. Az EU által a Magyarországgal szemben kezdeményezett eljárás a kormány ellenállása esetén ahhoz vezethet, hogy az Európai Bizottság az EU-jog megsértésért az Európai Bírósághoz fordul.
Az egyebek mellett a termékdíjtörvény legutóbbi módosításával kapcsolatban már a törvénytervezet elkészítésének fázisában számos magyarországi szakmai szövetség felemelte szavát. A szervezetek nem csupán a notifikáció elmaradását nehezményezték, hanem a törvény diszkriminatív jellegét is. Azt, hogy a törvény nincs összhangban az EU alapelveivel, ami a szabadpiacra és a termékek unión belüli szabad mozgására vonatkozik. Az EU-eljárást kezdeményező szervezetek egyike, az Italdobozgyártók Európai Szövetsége a törvény diszkriminatív jellegére is felhívta a figyelmet, amely különösképpen az egyszer használható csomagolásokat, elsősorban a sörgyártásban alkalmazott italosdobozokat érinti. A törvény által szabott keretek fontossági sorrendet állapítanak meg az újrahasznosítás és az újratöltés között, ami szintén nem felel meg az EU szabályozásának.
A jogszabály szem elől téveszti azt a gazdaság szereplői által is osztott célt, amely szerint a felhalmozott hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladék feldolgozásának vagy újrahasznosításának lehető legteljesebb megoldása megvalósulhasson. Ezzel azonos – bár lehet, más okból – a zöldszervezetek véleménye is. Például a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) már 2004-ben aggodalmát fejezte ki, hogy az akkor beterjesztett módosítással Magyarország nem képes teljesíteni az Európai Unió hulladékgazdálkodási előírásait. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szabályozástervezet ismét csak az eldobható csomagolások gyártásában és forgalmazásában érdekelt csoportok érdekeit tükrözi, szemben a visszaváltható csomagolással.
„A szabályozásmódosítás jelenlegi változata a most hatályos előírásoknál olyannyira lazább környezetvédelmi elvárásokat támaszt, hogy az még a mostani katasztrofális helyzethez képest is rosszabb viszonyokat idézne elő” – fejti ki a Humusz az akkor kiadott közleményben. A civil szervezet sérelmezte azt is, hogy a beterjesztett változat szerint nem teljesül a lakossági szelektív gyűjtés ösztönözése.
Megtudtuk: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium már kézhez kapta az Európai Bizottság hivatalos levelét, amelyben figyelmezteti hazánkat a termékdíjas szabályozás módosításával kapcsolatos kötelezettségre. A minisztérium álláspontja szerint a bizottság nem az idén januártól hatályos jogszabállyal szemben emelt kifogást, hanem egy eljárás miatt. A levél nyomán párbeszéd indult meg Brüsszel és Budapest között. A darabalapú díjtétel az eldobható italcsomagolásban lévő italok árának növelésével, a fogyasztói szokások megváltoztatásával kívánja elérni a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését. Tény viszont, hogy a jogszabály nyomán már az utóbbi hónapokban is jelentősen visszaesett a dobozos sörök és a nem visszaváltható csomagolású üdítők forgalma.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.