A magyar termékdíjas szabályozás 2005. január 1-jei változásának lényege, hogy az italcsomagolásnál a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelent a darabalapú díjtétel. Egyre nagyobb arányt jelentenek az italok csomagolásai, elsősorban az eldobható palackok, dobozok. Évente több mint 1,2 milliárd PET-palackot dobnak az emberek a szemétbe. A termékdíj-szabályozás módosítása ennek, a budapesti Hősök terét hatszor megtöltő mennyiségű hulladéknak a csökkentését és a visszaváltási rendszerek erősítését célozza.
Ugyanakkor az Európai Bizottság, az Európai Unió legmagasabb végrehajtó szerve Magyarország brüsszeli misszióján keresztül a napokban egy úgynevezett „hivatalos figyelmeztető levelet” juttatott el a kormányhoz, amelyben a közösségi jog megsértésére figyelmeztet. A kormány ugyanis az úgynevezett termékdíjtörvény (a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény) legutóbbi módosításakor elmulasztotta a valamennyi EU-tagra nézve kötelező bejelentési kötelezettség teljesítését, amikor a törvény tervezetét annak elfogadása előtt nem küldte meg az Európai Bizottsághoz. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és a módosított (2004. évi CIII. számú) törvény és az ahhoz kapcsolódó kormány-, illetve miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését követeli, tekintve, hogy az EU szabályai alapján az adott törvény és rendeletei nem alkalmazhatók. A notifikációs kötelezettség az Európai Unió egyik legjelentősebb eszköze annak biztosítására, hogy az egyes tagállamok technikai jellegű jogalkotása ne korlátozza az unión belüli szabadkereskedelem érvényesülését. A notifikációs kötelezettség lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a törvénytervezetekre módosítási ajánlásokat adjon annak érdekében, hogy a szabad versenyt az adott jogszabály ne korlátozhassa.
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió tagállamaként kötelessége, hogy teljesítse minden, a közösségi jogból eredő kötelezettségét. A tagállamok e kötelezettségének teljesítését az Európai Bizottság ellenőrzi. Az EU által a Magyarországgal szemben kezdeményezett eljárás a kormány ellenállása esetén ahhoz vezethet, hogy az Európai Bizottság az EU-jog megsértésért az Európai Bírósághoz fordul.
Az egyebek mellett a termékdíjtörvény legutóbbi módosításával kapcsolatban már a törvénytervezet elkészítésének fázisában számos magyarországi szakmai szövetség felemelte szavát. A szervezetek nem csupán a notifikáció elmaradását nehezményezték, hanem a törvény diszkriminatív jellegét is. Azt, hogy a törvény nincs összhangban az EU alapelveivel, ami a szabadpiacra és a termékek unión belüli szabad mozgására vonatkozik. Az EU-eljárást kezdeményező szervezetek egyike, az Italdobozgyártók Európai Szövetsége a törvény diszkriminatív jellegére is felhívta a figyelmet, amely különösképpen az egyszer használható csomagolásokat, elsősorban a sörgyártásban alkalmazott italosdobozokat érinti. A törvény által szabott keretek fontossági sorrendet állapítanak meg az újrahasznosítás és az újratöltés között, ami szintén nem felel meg az EU szabályozásának.
A jogszabály szem elől téveszti azt a gazdaság szereplői által is osztott célt, amely szerint a felhalmozott hulladék mennyiségének csökkentése, a hulladék feldolgozásának vagy újrahasznosításának lehető legteljesebb megoldása megvalósulhasson. Ezzel azonos – bár lehet, más okból – a zöldszervezetek véleménye is. Például a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) már 2004-ben aggodalmát fejezte ki, hogy az akkor beterjesztett módosítással Magyarország nem képes teljesíteni az Európai Unió hulladékgazdálkodási előírásait. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szabályozástervezet ismét csak az eldobható csomagolások gyártásában és forgalmazásában érdekelt csoportok érdekeit tükrözi, szemben a visszaváltható csomagolással.
„A szabályozásmódosítás jelenlegi változata a most hatályos előírásoknál olyannyira lazább környezetvédelmi elvárásokat támaszt, hogy az még a mostani katasztrofális helyzethez képest is rosszabb viszonyokat idézne elő” – fejti ki a Humusz az akkor kiadott közleményben. A civil szervezet sérelmezte azt is, hogy a beterjesztett változat szerint nem teljesül a lakossági szelektív gyűjtés ösztönözése.
Megtudtuk: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium már kézhez kapta az Európai Bizottság hivatalos levelét, amelyben figyelmezteti hazánkat a termékdíjas szabályozás módosításával kapcsolatos kötelezettségre. A minisztérium álláspontja szerint a bizottság nem az idén januártól hatályos jogszabállyal szemben emelt kifogást, hanem egy eljárás miatt. A levél nyomán párbeszéd indult meg Brüsszel és Budapest között. A darabalapú díjtétel az eldobható italcsomagolásban lévő italok árának növelésével, a fogyasztói szokások megváltoztatásával kívánja elérni a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését. Tény viszont, hogy a jogszabály nyomán már az utóbbi hónapokban is jelentősen visszaesett a dobozos sörök és a nem visszaváltható csomagolású üdítők forgalma.

A szokásosnál könnyebb volt az idei magyarérettségi, és még a Hunyadi-sorozat is segíthetett