A rendszerváltozás előtti két évben a Fideszt a nem integrálható, ellenséges szervezetek között tartotta számon a KISZ első vonala, amelyhez akkoriban Gyurcsány Ferenc is tartozott – közölte lapunkkal Fráter Olivér történész, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet munkatársa. A kutató elmondta: kizárható, hogy a lapunk hétfői számában közzétett 1988–89-es dokumentumok hamisítványok volnának.
A rendszerváltozás előtt magas KISZ-pozíciókban lévő Gyurcsány Ferenc alternatív szervezetekről szóló levelei a Baranya Megyei Levéltár KISZ-anyagai között találhatók. Az MSZMP KB közigazgatási és adminisztrációs osztályának (KAO) vezetője által jegyzett, a Politikai Bizottság (PB) számára küldött javaslata az országos levéltárban őrzött PB-jegyzőkönyvek között szerepel.
*
Nem érdektelen a múlt és a jelen összevetésénél, hogy a fideszesek büntetőeljárás alá vételét szorgalmazó KAO egyik helyettes vezetője Tóth András volt, aki most a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős politikai államtitkár.
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok azt látszanak igazolni, hogy 1988-ban Gyurcsány Ferenc még egészen másként értékelte az akkori fiatal demokratákat, mint ma. A volt KISZ-káder a minap a parlamentben úgy fogalmazott a Fidesz elnökéről: „… azt hiszem, hogy méltatlan egy demokratikus politikushoz, méltatlan ahhoz a politikushoz, akinek ’89–90 nagy-nagy változásában ígéretes demokrataként még szerepe volt”.
A miniszterelnök – a KISZ Pécs városi bizottságának titkáraként, 1988. augusztus 17-én – a következőket írta a pécsi felsőoktatási intézmények KISZ-titkárainak: „Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat.”
Másik levelét már a KISZ KB titkáraként írta a célból, hogy „a közéletben előforduló alternatív szervezetekről összefoglaló tájékoztatást” adjon, „összegyűjtött információk” alapján, a „párbeszéd” szellemében. Fráter történész kijelentette, ez utóbbi levél nem a Fideszről szól, e szervezettel ugyanis nem kezdett párbeszédet a diktatúra, mert ellenségesnek bélyegezte.
Az MSZMP Politikai Bizottsága gyakran tűzte napirendjére a Fiatal Demokraták Szövetségével kapcsolatos teendőket. Ezek összhangban állnak a Fidesz gyurcsányi megítélésével. A PB 1988. április 6-i jegyzőkönyve szerint a bizottság leszögezte: „tudomásul veszi, hogy a kezdeményezőket rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítik”. A rendőrhatósági figyelmeztetést többek között Orbán Viktor és Kövér László szenvedte el április 8-án.
Ugyanazon év május 2-án a KAO újabb Fidesz-ellenes eljárási javaslatait tárgyalja a Politikai Bizottság. A KAO anyaga megállapítja, hogy „a szövetség létrehozása és tevékenysége alkotmányos rendbe ütközik”. Visszatekintőleg szó esik a KAO-anyagban „ismételt hatósági figyelmeztetésről” is, melyet a Fővárosi Főügyészség végzett el április 22-én. Lapunknak Fráter itt rámutatott a bomlasztás mint tipikus titkosszolgálati technika igénybevételének alkalmazására.
– Látható, hogy az intézkedések között a politikai megfélemlítés, bomlasztás módszere, az igazságügyi, a nyomozó és állambiztonsági hatóságok kombinált fellépése egyidejűleg volt tapasztalható – állapította meg a Hamvas Béla-intézet kutatója.
A KB közigazgatási és adminisztrációs osztálya – amelynek vezetője Varga Péter, egyik helyettes vezetője pedig az a Tóth András, aki ma a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár – határozati javaslatként ajánlja a PB-nek: „Javasoljuk, a Politikai Bizottság értsen egyet a büntetőeljárás megkezdésével. (…) Feltételezésünk szerint, a büntetőeljárás elrendelése további jelentős polarizációt vált ki az érintettek körében.” Ugyancsak a határozati javaslat része „a szervezők egzisztenciális érdekeire ható intézkedés”, ami Fráter kommentárja szerint a fideszesek ellehetetlenítését célozta.
Batiz értelmezése. Batiz András kormányszóvivő szerint a miniszterelnök parlamentben mondott szavai önmagukért beszélnek, irányadóak. Batiz szerint az általunk közölt dokumentumokból az látszik, hogy míg mások büntetőeljárást, addig Gyurcsány Ferenc politikai megoldást szorgalmazott, szorgalmaz ma is. Lapunk kérdésére, tudja-e a kormányszóvivő, hogy 1988-ban mit jelentett a politikai megoldás (büntetőeljárást, egzisztenciális ellehetetlenítést), Batiz azt mondta: ez is egy értelmezési lehetőség, miként az övé is. (Cz. I.)
origo.hu
Steve Bannon: „Vagy van országod, vagy nincs országod”
