A demokrácia lényege a helyes magyarázás és a politikai őszinteség: a demokrácia jellegéből eredően kétirányú folyamat, vagyis a közvéleményt nem etetni, hanem vezetni kell – hangzott el Sir Geoffrey Howe volt brit pénzügy- és külügyminiszter budapesti előadásán, amelyet a hazai versenyképességről nemrég megrendezett nemzeti fórumon tartott jeles közgazdászok társaságában. Lord Howe, aki tizenegy éven keresztül szolgálta Margaret Thatcher konzervatív kormányát, a versenyképesség javításához szükséges és elodázhatatlan reformokról beszélt, amelyeknek az a célja, hogy a megkerülhetetlen globális integrációt a magunk oldalára tudjuk fordítani. A politikus hosszú pályafutása alatt leszűrt tapasztalatait osztotta meg tanulságként: ha az EU-tagság új helyzetéből adódó változásokat és a reformok mozgatórugóit pontosan elmagyarázzuk az embereknek, akkor hajlandók elfogadni akár a kényelmetlen változásokat is, de csak egy határozott és őszinte vezetéstől.
Hazánk versenyképességének növeléséhez és a csatlakozás lehetőségeinek kihasználásához alapvetően három területen szükséges változtatni – folytatta a gondolatsort Chikán Attila közgazdászprofesszor, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere, aki elsőként az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás reformját jelölte meg. Chikán szerint elengedhetetlen egy konszenzusra épülő gazdaságpolitika kialakítása, amelyben kijelölhetők azok a főbb pontok, amelyekre az uniós támogatásokat, infrastrukturális fejlesztéseket fel lehet építeni.
A fórumon felszólalók kiemelték, hogy az elavult és nem hatékonyan működő elosztórendszerek reformját ésszerű a kormányzati ciklus elején elkezdeni, hogy elég idő álljon rendelkezésre a megvalósításhoz. Az adórendszer megváltoztatása, azaz egyszerűbbé, tisztességesebbé, alacsonyabbá alakítása, illetve a vállalkozóbarát környezet teremtéséhez szükséges módosítások (például az iparűzési adó eltörlése, az élőmunkateher csökkentése) szintén elengedhetetlen a felszínen maradáshoz, mivel a környező régiókban folyamatosan csökkentik az adókulcsokat a vonzó gazdasági környezet kialakítása céljából, és ebből a versenyből nem lehet kimaradni.
Az oktatás reformja gyógyírt jelenthet az alacsony foglalkoztatottságra: a gyártók folyamatosan hagyják el hazánkat a magas munkavállalói járulékok és az emelkedő költségek miatt, míg a magas képzettségű munkaerőre szoruló iparágak itt tartásához megfelelő oktatási háttérre van szükség. Óriási a lemaradásunk a foglalkoztatási ráták tekintetében: míg a 25 EU-tagország átlagos rátája 63 százalék, addig Magyarország az 57 százalékot is alig éri el. Különösen szembeötlő a lemaradás az 50 év fölöttiek és a pályakezdő fiatalok körében: itt már 12 százalékra rúg a különbség, a legroszszabb viszont az alapfokú végzettséggel rendelkezők helyzete: mindössze 28 százalékuk regisztrált munkavállaló. Az alacsony ráták nemcsak korlátozzák a gazdaság növekedését és az államháztartás bevételeit, hanem – a társadalombiztosítási és szociális kiadások növekedésével – visszafogják az adócsökkentés lehetőségeit, amely kedvezőbb vállalkozói légkört teremthetne – hangzott el a Versenyképes Magyarországért című konferencián, amely a nemzeti/lisszaboni akcióprogramot vizsgálta. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter rámutatott, hogy további probléma a kisvállalkozások nagy aránya, és gyenge, instabil foglalkoztatóképessége, valamint az, hogy az inaktív társadalmi réteget nehéz átvinni az aktív szférába.
Magyarország az unióhoz tavaly csatlakozott tíz tagország átlagához képest is lemaradásban van: a tízek versenyképességi listáján a hatodik, a nemzetgazdaság növekedési ütemét nézve hetedik, míg a foglalkoztatási ráta tekintetében csupán a nyolcadik helyen állunk az Ecostat adatai szerint. A mezőgazdaság versenyképessége látványosan visszaesett a belépés óta, a kereskedelem, az építőipar és az egyéb szolgáltatások pedig gyakorlatilag stagnálnak. Negatív hatást gyakorol a növekedési ütemre az eurózóna csökkenő tendenciájú növekedése is: az éves egy-két százalékos bővülés gyakorlatilag stagnálást jelent, amely rányomja a bélyegét a hazai növekedési pályára is.
A versenyképesség további meghatározó tényezője az államháztartás egyensúlya, és a következetes, kiszámítható fiskális politika, amivel biztosítani lehetne a stabilan fenntartható növekedést.
– Az elmúlt néhány esztendőben a magyar gazdaság nem teljesített olyan sikeresen, mint azt tehette volna – fogalmazott Chikán Attila, aki szerint ez alapvetően a politikai, gazdasági és társadalmi irányítás ellentmondásos voltának köszönhető. Kérdés, mennyibe fog kerülni az elkerülhetetlen reformok halogatása, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az átalakítások jelentős pénzeket fognak felemészteni.
A versenyképesség növeléséhez szükséges reformokat azonban nem lehet tartósan halogatni és hárítani, mert az instabilitás hosszú távon nem kifizetődő.
origo.hu
Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága
