Magyarország már most fizeti az elvesztett hitelesség árát – derül ki a Reuters hírügynökség és a portfolio.hu internetes portál adataiból, amelyek szerint a térségi országok közül amúgy is a legmagasabbnak számító magyar kamatprémium az utóbbi hónapokban még magasabb lett, azaz drágábbá vált a magyar állam adósságának finanszírozása. A környező országoktól való lemaradásunk hátterében szakértők szerint a magyar gazdaságpolitikának az elmúlt időszakban bekövetkezett hitelvesztése és a hiánycélok folyamatos túllépése áll. A költségvetési deficittel kapcsolatban Veres János a köztévé tegnapi adásában úgy nyilatkozott: az Európai Bizottságban túl sokat és feleslegesen foglalkoznak a magyar költségvetési hiánnyal. A pénzügyminiszter kijelentésével arra reagált, hogy szerdán Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa azt mondta: Magyarország az egyetlen új uniós tagállam, amelynek költségvetési hiánya nem felel meg az uniós előírásnak, s az Európai Bizottság hazánkkal szemben immár a harmadik figyelmeztetésre kényszerül.
*
Eközben Batiz András kormányszóvivő tegnap bejelentette: a kormány elfogadta az euró bevezetéséhez szükséges, módosított konvergenciaprogramot. A most elfogadott felzárkózási pálya részletei egyelőre nem nyilvánosak, Batiz ugyanakkor elmondta, hogy 2008-ban mindazon követelmények teljesülnek, amelyek az EU árfolyam-mechanizmusához való csatlakozást, így akár az euró 2010-es bevezetését is biztosítják. Mindez azt jelenti, hogy – az EU részére korábban elküldött programokkal ellentétben – 2006 után, 2007-ben és 2008-ban is 1,4 százalékkal kell csökkennie a GDP-arányos költségvetési hiánynak, amelynek következtében a nyugdíjreformmal korrigálva 2008-ra elérhetővé válik a 2,9 százalékos hiány, azaz az euró bevezetéséhez szükséges három százalék alatti szint.
Az eddig közölt adatokból megállapítható, hogy a Brüsszelnek tavaly elküldött – és egyszer már módosított – felzárkózási programban szereplő költségvetési hiány és államadóssági adatok immár tarthatatlanok, éppen ezért a deficitcsökkentésnek és az államadósság mérséklésének lényegesen nagyobb lépésekben kell megtörténnie az euró 2010-es bevezetéséhez. Mint ismert, hazánk a tavaly decemberi konvergenciaprogramjában 3,1 százalékos hiányt és 53 százalékos GDP-arányos államadósságot vállalt, ezekről az adatokról azonban idén kiderült: teljesíthetetlenek. A hiány- és adósságcélok jelentős túllépését jól érzékelteti, hogy a tavaly decemberi program évente még mindössze 0,6–0,7 százalékpontos kiigazítást tartott szükségesnek, míg a mostani ennek már a kétszeresét határozza meg.
Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében így reagált: „Hiába figyelmeztet az unió rendszeresen az egyre nagyobb hiányra, a kormány továbbra is csodát vár, s olyan konvergenciaprogramról álmodozik, amelynek végrehajtása a gazdasági elemzők, az uniós szervek és a befektetők szerint is lehetetlen vagy gyakorlatilag végrehajthatatlan.”
Nógrádi úgy véli, hogy a kormány alkalmatlanságának is nagy szerepe van abban, hogy az unió soros elnöke 2007-től csökkentené az új tagállamok, köztük Magyarország pénzügyi támogatását, hiszen Nagy-Britannia arra hivatkozik, hogy a 2004–2006 közötti időszakban rendelkezésünkre álló uniós pénzt sem használtuk fel. Ez sajnos igaz – állapítja meg a politikus, aki szerint a kormány a költségvetés kozmetikázása céljából a már átutalt uniós pénzeket sem fizeti ki időben a magyar pályázóknak.
Titanic. Komoly aggodalmának ad hangot a Citigroup nemzetközi pénzintézet legfrissebb kelet-közép-európai jelentése a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban. Az értékelés – amelynek címe szerint Magyarország a jéghegy felé tart – a súlyosbodó makrogazdasági problémákra hívja fel a figyelmet, megállapítva, hogy a jövőben a költségvetés helyzetének további romlására lehet számítani. A világ egyik vezető pénzügyi szolgáltatójának szakértői emlékeztetnek: gyengül a forint, ráadásul a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye is elmarad a térség átlagától, emiatt pedig óvatosan kell kezelni a magyar részvénypiacot.
Lejáratott szavahihetőség. Beláthatatlanok a következményei a magas költségvetési hiánynak – állapítja meg a Budapest Analyses legfrissebb jelentése, amely szerint a kormánynak „sikerült” jelentős mértékben lejáratnia az ország szavahihetőségét, a tőkepiacok bizalmát, amelynek azonban pénzben kifejezhető ára lesz. Az elemzés rámutat: a rosszul kezelt deficit miatt Magyarország eltér a konvergencia programjától, késést szenved az euró bevezetése, a befektetői bizalom elvesztésén keresztül pedig megnövekedhetnek az államadósság-finanszírozás költségei. A hiteltelenné vált gazdaságpolitika a gazdasági tényezők elmozdulásának sorozatát, azaz kamatemelkedést, gazdasági lassulást, s a forint árfolyamának hirtelen változását indíthatja be. A kutatók ennél még súlyosabb problémának értékelik azt, hogy a tények ellenére a kormány továbbra is pozitív kommunikációt folytat, s minden egyes kudarcra újabb magyarázó elméletekkel, elhallgatásokkal és statisztikai manipulációkkal válaszol. A hiányt szinte mindenki – a befektetők, a Magyar Nemzeti Bank, az elemzők, az Európai Unió, az Állami Számvevőszék – kritizálja, s az ország legnagyobb gazdasági problémájának tartja – figyelmeztet a Budapest Analyses, megállapítva, hogy az országon belül a hitelesség és a szavahihetőség romlása sokkal nagyobb károkat okozhat hosszabb távon, mint akár a külföldi befektetői bizalom elvesztése.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Tuja a kertekben: miért száradnak ki, és meg lehet-e őket menteni?
