Kártyavárat épített a költségvetési vita második napján a parlament éjszakáig tartó plenáris ülésén a Fidesz. Az ellenzéki párt az akcióval a jövő évre tervezett büdzsé megbízhatóságát kívánta jellemezni, érzékeltetve, hogy a költségvetés már most, elfogadása előtt összeomlásra van ítélve. Tegnap az országgyűlési képviselők továbbra is ellentétesen ítélték meg a gazdaság helyzetét.
n Munkatársainktól
A vitán jelen lévő miniszterek, valamint a szocialista és a szabad demokrata frakció tagjai az elmúlt évek sikereiről beszéltek, az ellenzék ugyanakkor az oktatást, a vállalkozásokat és az egészségügyet érintő megszorításokat kritizálta. A jövő évi büdzsé céljait illetően Szekeres Imre, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott: a büdzsé kiszámítható jövőt ígér a magyar állampolgároknak. A szocialista politikus szerint a költségvetés megalapozott összhangot teremt a szükségletek és a források között.
Alultervezett kiadások
Ez a büdzsé nem más, mint a luxusbaloldal kártyavár-költségvetése – fejtette ki felszólalásában a fideszes Tállai András, aki az Állami Számvevőszék megállapításaira hivatkozva a kártyavár elemeinek nevezte az alultervezett kiadásokat, a felültervezett gazdasági növekedést és a túlságosan optimista bevételeket. Mint mondta, a büdzsé megalapozatlan, hiszen az egészségügyi kassza, a nyugdíjak, az önkormányzatok és a közoktatás kiadásait alultervezték, az 540 milliárd forintnyi zárolt összegek kifizetése a jövő évre tolódik, miközben a magántőke bevonásával megvalósuló PPP-programokat teljes bizonytalanság veszi körül. A politikus szerint mára már egyetlen elemző sem akad, aki elhinné, hogy jövőre elérhető a kormány által kitűzött 4,7 százalékos hiánycél.
A szocialista–szabad demokrata-kormány sikereit összegezte Kovács Kálmán informatikai miniszter is, aki szerint a 2002-es kormányváltáskor „Csipkerózsika-álmából” ébredt fel az ország, ám az azóta eltelt időszakban a kabinet megtette a megfelelő lépéseket a szükséges fejlesztések érdekében. Az informatikai miniszterrel ellentétben Sisák Imre MDF-es politikus úgy vélekedett, hogy a 2006-os büdzsé tönkreteszi a magyar oktatást, hiszen több mint 21 milliárd forintot von el erről a területről. Az „Orbán–Torgyán-kormány” teljesítményét értékelte Kóka János gazdasági miniszter, aki szerint a polgári kabinet letérítette az országot a stabilitási pályáról, amelynek eredményeként 1999 és 2004 között évről évre romlott Magyarország versenyképessége.
Adós maradt az ígéretek beváltásával a jövő évi költségvetés törvényjavaslata, amely forrásokat von el az oktatástól, az egészségügytől, az idősotthonoktól és az önkormányzatoktól, miközben nem talál megoldást a munkahelyteremtés egyre sürgetőbb igényére – értékelte a 2006-os büdzsé törvényjavaslatát tegnap Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke, aki rámutatott: a jelenlegi büdzsé nem alkalmas arra, hogy az emberek mindennapjait érintő területeken pozitív változásokat hozzon.
Törvénybe iktatott hiány
A Fidesz képviselőcsoportja ezért módosító javaslatokat nyújt be a törvénytervezethez annak érdekében, hogy a kormány ne okozzon visszafordíthatatlan károkat az elvonásokkal sújtott területeken. Az ellenzéki párt a munkahelyteremtésre szánt összeg megemelését, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás és a családtámogatás eddigi forrásainak meghagyását javasolja, valamint azt, hogy az önkormányzatokat érintő mintegy százmilliárd forintos megszorítóintézkedés-csomag január elsejétől ne lépjen életbe. Az intézkedések Varga számításai szerint 156 milliárd forint átcsoportosítását tennék szükségessé, az ellentételezést a párt elsősorban az állami bürokrácia és a kormányzat jelenlegi magas kommunikációs kiadásainak elvonásával oldaná meg. A költségvetési vita elmúlt másfél napos tapasztalatai alapján kiderült, hogy a Fidesznek a leghalványabb elképzelése sincs a jövő gazdaságpolitikájáról – reagált az ellenzéki párt javaslataira Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Ha a kormánynak lenne bátorsága nemet mondani a költségvetés tervezetére, az inkább javítaná hazánk európai uniós megítélését, mint az 1500 milliárd forintos hiány törvénybe iktatása – jelentette ki a vitában Surján László. Az Európai Parlament néppárti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők és a vállalkozók hiteles gazdaságpolitikát és költségvetést várnak, s emlékeztetett rá, hogy a hiteltelen gazdaságpolitikát folytató országokat Brüsszel végső soron akár meg is büntetheti. Surján felszólalását a magyar parlament szellemével ellentétesnek titulálta Kékesi Tibor MSZP-s képviselő. A politikus kijelentette, az unió szigorát akkor veszik komolyan, ha Brüszszel a költségvetési hiányát rendszeresen túllépő Németországot is kész megbüntetni.
Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint az uniós támogatások 2006-ra tervezett 223,3 milliárd forintos összege nem tűnik megvalósíthatónak annak fényében, hogy az idén az intézményi zavarokon túl a kifizetések elmaradását az államháztartási hiány miatti visszatartás okozta. Párttársa, Nógrádi Zoltán kiemelte: a kormány saját választási céljainak finanszírozását iktatja be a költségvetés soraiba. A büdzsé 630 milliárd forintnyi európai uniós és hazai támogatás kifizetését irányozza elő, miközben az elmúlt két évben ennek az összegnek a felét sem sikerült kifizetni. Magyarország két év alatt 350 milliárd forintnyi tagsági díjat fizetett be az EU-s intézményekre miközben a pályázók öszszesen 32 milliárd forinthoz jutottak hozzá. A képviselő aláhúzta: a kormány 2006 tavaszán, a választási időszakban nagyrészt európai uniós forrásból 2,5 milliárd forintot kíván elkölteni kommunikációra.
Tönkreteszi a Magyar Államvasutakat a jövő évi büdzsé – fejtette ki Fónagy János. A fideszes képviselő rámutatott, hogy a vasúttársaság ugyan 53 milliárdos támogatást kap jövőre, ám ez az összeg adósságfizetésre is alig elegendő. A MÁV 51 milliárd forintot fog fordítani 2006-ban adósságszolgálatra; a társaság várható vesztesége pedig 80-100 milliárd forint körül alakul majd. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ígéretekhez képest csak töredéknyi autópálya épül majd ebben a ciklusban, az is jóval drágábban, mint az előző kormány idején. Dióssy Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára válaszában leszögezte, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a költségvetés prioritásai között szerepel, a pénz elegendő lesz.
SZDSZ-es aggályok
Egyebek mellett a nemzeti energiastratégia hiányára hívta fel a figyelmet a fideszes Deák András. A képviselő kifejtette, hogy a környezetbarát módon megtermelt áram kötelező átvételi árának felemelése 50 milliárd forintos többletköltséget jelent, ám a költségvetésben nem szerepel, hogy ezt a pénzt ki fogja kifizetni.
A büdzsétervezet kapcsán aggályait fejezte ki az SZDSZ-es Béki Gabriella is. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés túlfeszített, s nincsenek tartalékai. A politikus úgy látja, hogy a büdzsé szociális fejezeteit mindenképpen módosítani kellene. – Az 1500 milliárdos hiány felét a nyugdíj- és társadalombiztosítási alapok finanszírozása teszi ki. Ez a probléma jobb foglalkoztatási mutatók mellett nem jelentkezne ilyen élesen – mondta Béki Gabriella.
Tiltakozó érdekvédelem. Érthetetlen és megdöbbentő, hogy innovációra és kutatás-fejlesztésre kevesebb összeget fordítana a kormány 2006-ban, mint amennyit a vállalkozói szféra e területekre biztosít. A jövőben az innovációs járulékot mint állami kötelezettségvállalást a kormány teljesen eltörölné – adta hírül tegnap az illetékes gazdasági szervezetekkel, szövetségekkel és kamarákkal egyetértésben a Menedzserek Országos Szövetsége.
origo.hu
Fideszesek kínzását és kivégzését vetette fel Magyar Péter rajongója
