Jövőre továbblépünk – összegezte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot tegnapi expozéjában Veres János pénzügyminiszter, aki hangoztatta: a felzárkóztatás, a fegyelem, a foglalkoztatás és a fejlesztés lesznek a 2006-os büdzsé legfontosabb elemei. Mint fogalmazott, a törvényjavaslat egyaránt szolgálja az ország gyorsabb felemelkedését, a lakosság életkörülményeinek javítását, a vállalkozások működésének segítését és a lakosság szociális biztonságát.
Nem osztotta a pénzügyminiszter optimizmusát Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki a költségvetés bevételeinek túltervezésére és a kiadások alultervezésére figyelmeztetett. Hangsúlyozta: kockázatot jelent, hogy hazánk GDP-arányos államadóssága a hatvanszázalékos maximumérték közelébe került, sőt „a nyugdíjalapok valóságát” beszámítva ezt a plafonértéket meg is haladja. Az államadósságot növelve hiányból fizetjük a korábbi évek hiányából származó terheket – mutatott rá az ÁSZ elnöke, hozzátéve: évről évre egyre nagyobb ráfordítás mellett stagnálnak a nagy ellátórendszerek, s az érdemi megoldáshoz nem elegendő a létszámleépítés. Szavai szerint nem lebecsülhető kockázatot jelent az is, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya magas, s hazánk az ikerdeficit csapdájába is belekerülhet, ha nem tudja kellő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt. A hiánycélok folyamatos változtatását illetően Kovács Árpád közölte: javítani kell a költségvetés megalapozottságát, s meg kell akadályozni azt, hogy a deficit növekedése csak jóval a hiány keletkezése után derüljön ki, a deficit emelkedése ugyanis rendszerint a gazdasági növekedés mérséklődését eredményezi.
A parlament bizottságainak kormánypárti véleményét összegző szocialista Szabó Lajos aláhúzta: a 2006-os költségvetési törvényjavaslat mindazt tartalmazza, amit a Gyurcsány-kormány alapvető célként megjelölt programjában. A bizottságok ellenzéki álláspontját tolmácsoló fideszes Varga Mihály ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a 2006-os büdzsé nem megalapozott, nem segít abban, hogy jövőre biztonságosabban lehessen tervezni a mindennapi életet, miközben nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, az egészségügyi és az oktatási rendszert. Mint mondta, a büdzsé semmilyen tekintetben nem biztosít előnyt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, jóllehet új munkahelyeket ez a szektor tudna teremteni. A miniszterelnök által meghirdetett szegénységellenes programról szólva Varga Mihály kifejtette: a jövő évi költségvetés éppen a szegénység felszámolását célzó programoktól von el forrásokat.
Valóban jobb lenne, ha az államadósságunk mértéke a jelenleginél kisebb lenne, ám az adósságállomány éves kamatterhe alacsonyabb, mint a gazdasági növekedésből adódó többletjövedelem – reagált az ellenzéki vádakra Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka, aki közölte: bár a költségvetés mozgástere meglehetősen kicsi, mégis sikerült a legfontosabb célokra a megfelelő összegeket elkülöníteni. A magas költségvetési hiánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: nem öröm, hogy az Európai Unió kifogásolta az autópálya-építések könyvelését, ám az Orbán-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül megvalósult egyes beruházásokat is valószínűleg kritikával illette volna Brüsszel.
Az euró magyarországi bevezetését sürgette az SZDSZ részéről Kuncze Gábor pártelnök, aki hangsúlyozta: hazánk érdekét szolgálja a mihamarabbi euróövezeti csatlakozás, másképp bizonytalanná válhat a forint értéke. Hozzátette: elsősorban nem a maastrichti kritériumok teljesítése miatt, hanem saját magunk érdekében kell szigorúbb költségvetési politikát folytatni. A Gyurcsány-kormány ígéreteit kérte számon beszédében Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki a költségvetésben szereplő előirányzatokat szembesítette a vállalkozóknak, egészségügyi dolgozóknak, betegeknek tett ígéretekkel.
Mint fogalmazott, a 2006-os büdzsében 42 százalékkal csökken a szociális otthonok támogatása, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 36 milliárd forinttal jut kevesebb. Az euróbevezetéssel kapcsolatban Áder kiemelte: továbbra sem tudni, hogy a kormány kiktől kívánja elvenni azt az évi 300 milliárd forintot, amely Gyurcsány Ferenc szerint szükséges lenne a 2010-es céldátum tartásához.
A kormány a 2006-os költségvetésben fontosabbnak tartotta a jövő évi választási szempontok érvényesülését, mint a magyar gazdaság hosszú távú érdekeit – közölte Herényi Károly, az MDF vezérszónoka, aki rámutatott: a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat és az elfogadott adótörvények figyelmen kívül hagyják azt a kiigazítást, amelyet a társadalom kiegyensúlyozott fejlődése érdekében el kell végezni.
Felszólalásában Török Zsolt (MSZP) a családtámogatási rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy azt nem kampánycélból vezette be a kormány. Kiemelte: a családtámogatásra fordított összegek 2006-ban az inflációt meghaladó mértékben növekednek. Varga Mihály szerint jövőre sok tízezer család jár rosszabbul 2005-höz képest. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az idén szüntette meg az egy- és kétgyermekes családoknak járó családi adókedvezményt.
Romlott a gazdaság megítélése. A hazai kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaság helyzetét jóval pesszimistábban ítélik meg, mint a saját lehetőségeiket – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felmérése, amely szerint a cégek aggodalmait a jövő évi költségvetés és adószabályozás, valamint az államháztartási hiányból adódó következmények tovább erősítik. A következő fél évre a gazdaság javuló kilátásaival a vállalkozások mindössze egynegyede számol, s a pesszimista válaszok aránya majdnem két és félszeresére nőtt a szeptemberi értékhez képest. A cégek nemcsak a gazdaság egészét, de saját vállalkozásukat illetően is pesszimisták: a múlt hónapban a kedvezőbb folyamatokban bizakodó társaságok aránya húsz százalék volt, nyolc százalékkal kevesebb az éves átlagértéknél. Hasonló gondok figyelhetők meg a vállalkozások pénzügyi helyzeténél: a társaságok mindössze 14 százaléka ítélte meg úgy, hogy a következő hónapokban likviditási helyzete javulni fog. A finanszírozási feszültségeket legtöbben a fejlesztések elhalasztásával vagy bankhitellel kívánják megoldani. Pesszimistábbá váltak a nagyvállalatok is.
