Szíria az ENSZ szorításában

Rendkívüli arab csúcsértekezlet összehívását szorgalmazta Szíria amiatt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) hétfőn elfogadott határozatában felszólította Damaszkuszt: teljes mértékben és feltétel nélkül működjön együtt a Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolását kivizsgáló nemzetközi bizottsággal.

Szíria az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezletének összehívását sürgette, mivel regionális támogatást szeretne kapni az egyhangúlag elfogadott BT-határozattal szemben. Az Arab Liga kairói székhelyén nyilatkozó arab diplomaták mindazonáltal utaltak arra, hogy a liga 22 tagállama között nincs általános egyetértés a rendkívüli csúcs összehívását illetően. Ezért talán egy szűkebb körű találkozót, Szíria, Szaúd-Arábia, Algéria, Libanon és Egyiptom vezetőinek tanácskozását szervezhetik meg abban az esetben, ha más tagállamok kitérnek a részvétel elől, attól tartva, hogy azzal ártanának a BT-határozat fő támogatói közé tartozó Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz és Nagy-Britanniához fűződő kapcsolataiknak.
Amr Musza, az Arab Liga főtitkára különmegbízottat menesztett a Perzsa-öböl mentén fekvő arab országokba, hogy tájékoztassa vezetőiket a rendkívüli csúcs összehívására vonatkozó szíriai igényről.
A külügyminiszteri szintű ülésen a BT mind a 15 tagállama igennel szavazott az amerikai–brit– francia kezdeményezésű határozatra, amely a beterjesztők szándékaival szemben egyelőre nem fenyegeti gazdasági és diplomáciai büntetőintézkedésekkel a damaszkuszi kormányt arra az esetre, ha megtagadja az együttműködést, csupán „további lépés fontolóra vételét” helyezi kilátásba „szükség esetére”. Az 1636. számú határozat előszavában mindenesetre az alapokmány VII. cikkelyére hivatkozik, amelynek alapján a világszervezet szankciókat rendelhet el, sőt erőt is alkalmazhat, ha úgy ítéli meg, hogy veszélybe került a béke, illetve agresszió veszélye áll fenn.
A vártnál enyhébb határozat megszületésének előzménye, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tervezetet eredeti formájában még vasárnap elfogadhatatlannak nyilvánította. Úgy vélte, a határozat kezdeményezői nem csupán az ENSZ megbízottait akarják segíteni, hanem a hatáskörükbe is beavatkoznának, a BT azonban nem bűncselekmények kivizsgálására hivatott testület. A határozatot a szöveg enyhítése nélkül Oroszország, Kína és a nem állandó BT-tag Algéria nem támogatta volna.
Moszkva tegnap ezért saját diplomáciai sikereként könyvelte el, hogy az ENSZ BT megkímélte Szíriát a szankciókkal való közvetlen fenyegetéstől és a terrorizmussal való megalapozatlan megvádolástól. „Hála az orosz fél és más küldöttségek erőfeszítéseinek, törölték a szövegből azokat a politikai töltetű kitételeket, amelyeknek semmi közük sincs a Hariri-gyilkosság vizsgálatához” – állapította meg a moszkvai külügyminisztérium közleményében. Hozzátették, elhárult annak veszélye, hogy Szíriát automatikusan szankciókkal sújtsák, s meghiúsultak azok a kísérletek, hogy Damaszkuszt bizonyítékok nélkül megvádolják terrortevékenységben való részességgel. Borisz Grizlov, a duma elnöke kijelentette, hogy az orosz diplomáciának sikerült mindenkit a megfelelő következtetések felé terelnie.