Közösen kérte az Országos Kereskedelmi Szövetség, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a köztársasági elnöktől, hogy mielőtt kihirdeti a kereskedelmi törvényt, vizsgálja meg: a jelentős piaci erővel való visszaélés szabályozása megfelel-e a hatályos alkotmánynak. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: számos megválaszolatlan kérdés van az új szabályozás körül. Például nem tudni, hogy a végrehajtási utasítások milyen hatást gyakorolnak majd a boltok működésére. Az sem tudható, hogy a működési engedélynek mit kell tartalmaznia. Például ha változik a társasági forma, a tulajdonos személye, kell-e új engedélyt kérni, vagy érvényes maradhat a régi. Vámos kifogásolja azt a gyakorlatot is, hogy egyes vállalkozásoknak (autókereskedők, színesfémhulladék-kereskedők, csomagküldő szolgálatok) az önkormányzati regisztráció mellett továbbra is be kell menniük a szakminisztériumhoz, és ott is rögzíttetniük kell tevékenységüket. A főtitkár szerint ez a kettős nyilvántartás bürokratikus és felesleges. Az OKSZ inkább a feketekereskedelem elleni hatékonyabb fellépést szorgalmazza. Vámos György szerint a jelentős méreteket öltő hamisítás miatt szűkíteni kellene a piacokon forgalmazható termékek körét, és azt – az elektronikai termékek mellett – ki kellene terjeszteni a CD-kre, a DVD-kre, a videokazettákra, a szoftverekre és a gyermekjátékokra is.
Krisán László, a VOSZ kereskedelmi szekciójának vezetője hangsúlyozta: a módosított kereskedelmi törvény nem felel meg annak a célkitűzésnek, aminek érdekében az 1978-ban született belkereskedelmi törvényt a szakma meg szerette volna változtatni. A tervezetet és a végleges változatot „elvitték más irányba”, így az korlátozásaival a kereskedelem szabadságát nem garantálja. Krisán László szerint hiba olyan kérdéseket a kereskedelmi törvénnyel szabályozni, amelyeket az agrárrendtartási törvény vagy a versenyjog szabályoz.
Antalffy György, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége ügyvezető elnöke viszont éppen a jogszabályban szereplő korlátozásokkal elégedetlen. Az érdekvédelmi vezető kiemelte: számukra a beszerzési ár alatti értékesítés a legfontosabb, ami nem szerepel a jogszabályban. Ugyanis ez védené a kiskereskedőket, hiszen ők nem engedhetik meg maguknak – szemben a multikkal –, hogy taktikai okokból, piacszerzési szándékkal átmeneti veszteséget szenvedjenek el: nap mint nap pozitív mérleggel kell zárniuk. A jelentős piaci erővel való visszaélés szabályozása őket nem, csak a beszállítókat védi. Ugyanakkor a beszállítók egyik legfontosabb képviselője, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke kiemelte: nagy csalódás számukra a törvény. Boródi Attila elmondta: a beszerzési ár alatti értékesítést nem abban a formában fogadták el, ahogy azt a feldolgozók szerették volna, így az nem érheti el a kívánt célt, hatástalan marad. Továbbra is kérdéses, hogy a kereskedők etikusan járnak-e el a jövőben, és nem biztos, hogy olyan normákat alakítanak ki, amelyek a beszállítóknak kedvezőbb helyzetet teremtenének. Az etikai kódex nem megfelelő szintű védelem – húzta alá az ügyvezető elnök. A jogszabályban bizonyos kivételekkel (végkiárusítás, szavatosság) tilos a beszerzési ár alatti értékesítés, ám e tiltás – alkotmányossági okok miatt – csak a kereskedő által nem tulajdonolt árura terjed ki. Boródi szerint a mindennapi működés során követhetetlen, hogy a termék éppen kinek a tulajdona, s azt már kifizette-e a kereskedő vagy sem.
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
