Egy év alatt közel ötezer tonna szaloncukrot vásárolunk az eddigi tapasztalatok szerint, amiből minden második magyar állampolgárra egy kilogramm jut. Az idén ebből az édességből már legalább ezer tonnát eladtak karácsony előtt. Több mint 65 féle szaloncukrot találunk az üzletek polcain, amelyek közül a legkedveltebbek a zselés, a marcipános, a kókuszos és karamellás ízesítésű termékek. A fogyasztóvédelem szerint vásárláskor különösen figyelnünk kell a szavatossági időre, mert van rá eset, hogy tavalyról megmaradt tételeket dobnak a piacra.
A szaloncukor-eladások idei mérlege természetesen még nem ismert. Az azonban elmondható, hogy a szezonális termék piaca tavaly enyhén csökkent az előző évi adatokhoz képest, ami azt jelenti, hogy nemcsak az értékesített mennyiség volt kevesebb, hanem a vásárló is – mondta Fogarassy Gabriella, a GfK Piackutató Intézet területvezetője. A piac volumene 2004-ben mintegy két százalékkal, értékben pedig három százalékkal csökkent az azt megelőző esztendőhöz képest. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar háztartások 60 százaléka vásárol szaloncukrot. Egy vevő egyszerre általában egy kilogramm szaloncukrot visz haza, ami arra bizonyíték, hogy sokan egyszerre szerzik be a teljes mennyiséget ebből az édességből az ünnepekre. Ugyanakkor éves szinten a háztartásokra jutó átlagos mennyiség 1,5 kilogramm, amiből arra lehet következtetni, hogy akadnak, akik karácsony előtt több alkalommal is vásárolnak szaloncukrot. Többek között a különféle akciók miatt, vagy csak egyszerűen a nagybevásárlás után döbbenünk rá, hogy a karácsonyi édességből több is elfogyna otthon. A szaloncukor kilogrammonkénti átlagára tavaly – az idei évhez hasonlóan – 950 forint volt. Az értékesítésben a hipermarketek állnak az első helyen, az eladott mennyiséget tekintve a piac egynegyedét uralják. A láncba szerveződött kis boltok részesedése is jelentős, a 2003-as 15 százalékról 2004-re 19 százalékra növekedett.
Az éves hazai halfogyasztás egyötöde karácsonyra tehető, ezért a hazai halgazdaságok kiemelten készülnek az ünnepi szezonra. Sztanó János, a Haltermelők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: lassan befejeződnek az őszi lehalászások, amelyek az előző évhez képest jó közepes eredményt hoznak. A dunántúli mélyebb tavakban kevesebb, az alföldi sekélyebb vizekben jobb lett a haltermés. Az elnök közölte: van elég hal, elegendő mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére pontyból, busából, süllőből, harcsából, csukából és afrikai harcsából. Az idei összes haltermés 23 ezer tonnára rúg, amelyből 17 ezer tonna az étkezési hal, a maradék tenyész-alapanyag.
Az idén összesen 2000 tonna étkezési halat termelt a Hortobágyi Halgazdaság Rt., ami hat százalékkal több, mint az előző évben volt. A társaság a pontyot, busát, amurt és a ragadozó halakat mintegy 40-45 százalékban már feldolgozott formában értékesíti. Az idei karácsony előtt az előzetes szerződések alapján 400-500 tonna élő, valamint 100-120 tonna feldolgozott halat értékesít a cég a kiskereskedőknek.
Általában az értékesített halmennyiség 20-22 százaléka fogy el az év végén. A legnagyobb árverseny a nagy áruházláncokban tapasztalható, ahol az árak az ünnep közeledtével folyamatosan csökkennek. Van olyan bevásárlóközpont, amelyik például a ponty kilóját már most négyszáz forintért kínálja, amely lényegében évek óta változatlan árat jelent. A karácsonyi élőponty-vásárok mellett egyre nő a Magyarországon némileg egzotikusnak számító halfélék kereslete. Mind többen választanak az ünnepi asztalra lazacot, pisztrángot – amiből kapható magyar termelésű is –, de az áruházakban akár cápahúst is vásárolhatnak.
Az ünnepre már nem csak a hagyományos halászlével készülnek a háziasszonyok: ilyentájt többen vásárolnak pulykát, azon belül is leginkább mellfilét vagy több kilós bébipulykát. Az ünnepi időszakban több sertéshúst vásárolunk, főleg a nemesebb húsrészeket. Emellett élénkül a marhahús és a vízi szárnyasok forgalma is.

Nagyon nehéz helyesírási kvíz: Ön ki tudja tölteni hibátlanul?