Nagykövet úr, többször is elhangzott már, hogy a soros elnöki előterjesztés kifejezetten kedvező az új uniós tagállamokra nézve. De miért is lenne az?
– Én is hiszek abban, hogy a brit javaslat kedvez az új tagállamoknak. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy maguk az érintett országok is kívánják a megegyezést. Fontos ezt figyelembe vennünk, hiszen félő, hogy a Tony Blairre nehezedő hazai belpolitikai nyomás esetleg arra kényszerítheti a miniszterelnököt, hogy most ne kössön egyezséget. Joggal vetődik fel persze, hogy miért éppen most kell megegyezésre jutni. Azért, mert ha most elszalasztjuk az alkalmat, könnyen meglehet, hogy a következő, osztrák elnökség idején nagyon nehéz lesz megoldást találni erre a problémára. Jól járnak az új tagállamok azért is, mert a brit előterjesztés erősíti a tizenötök és az újonnan csatlakozottak közötti kapcsolatokat. Mindemellett technikai jellegű változtatásokat is javasoltunk, amelyek megkönnyíthetik akár Magyarország dolgát is a forrásokhoz való gördülékenyebb hozzáférést illetően. Összességében azt gondolom: a javaslat jó, és nagyban javíthatja a jövőbeni megállapodás esélyeit.
– A brit sajtóból viszont az tűnik ki, hogy a közvélemény nem ennyire derűlátó. Volt olyan lap, amely egyenesen a „nagy árulásról” cikkezett.
– Ez a vélemény az otthoni belpolitikai viszonyokból fakad. A britek nagy része elvárja a miniszterelnöktől, hogy határozottan képviselje a mezőgazdasági befizetésekből származó visszatérítések iránti igényünket. Ez a fajta elvárás azon alapul, hogy a közös mezőgazdasági politikában elfoglalt pozíciónk megingathatatlan. Nem vagyok biztos abban, hogy ez pontos látlelet, hiszen eleve adottak bizonyos technikai körülmények. Amit azonban Tony Blair képvisel, azt európai politikusként, Európa érdekében teszi, még ha az Egyesült Királyságban nem is mindenki elégedett maradéktalanul a helyzettel.
– Lassan a végéhez közeledik az elmúlt fél esztendő brit uniós elnöksége. Sikerült-e elérni az eredetileg megfogalmazott célokat, feladatokat?
– Azt hiszem, nincs okunk panaszra, számos kérdésben előrébb tartunk, mint elnökségünk kezdetén. Rendeződni látszik a helyzet a török és horvát csatlakozás kérdéseivel kapcsolatosan, miután mindkét országgal eredményes tárgyalásokat folytattunk. Horvátország esetében egy ideig gondot jelentett annak megállapítása, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonásában a zágrábi kormány milyen mértékben hajlandó segíteni az európai közösséget. Előreléptünk a cukorreform ügyében, és tárgyalunk az urándúsításra készülő Iránnal. A pénzügyi finanszírozásban is tettük előremutató lépéseket, és mondhatom, kemény munkát végeztünk. Összességében tehát azt mondhatom, eredményes elnökséget hagyunk magunk mögött, talán némiképp sikeresebbet is, amint előzetesen reméltük.
– Magyarországon komoly politikai vita dúl a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatosan. Vajon szóba hozta-e Tony Blair ezt az ügyet, amikor Budapesten Gyurcsány Ferenccel tárgyalt?
– Ebben a kérdésben perdöntőnek tűnik Tony Blair pénteki megszólalása. Határozottan tagadta, hogy ez a kérdés is szóba került volna a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésein. Én azonban a személyes benyomásaimra is hagyatkozom, amikor nemmel válaszolok erre a felvetésre. A tárgyalások befejeztével a miniszterelnökkel éppen útban voltunk a Ferihegyi repülőtér felé, amikor én is megkérdeztem tőle, hogy szóba került-e ez a téma. Tony Blair meglepettnek látszott, és így válaszolt: „Ezt elfelejtettem!”
– Mit jelent az az üzlet brit szempontból?
– A szóban forgó cégnek bizonyára megérte, hiszen máskülönben nem invesztálna ennyi pénzt ebbe az üzletbe. Tapasztalt, hasonló ügyekben jártas vállalatról van szó, többek között Európa legnagyobb repülőterét, a Heathrow-t is ők üzemeltetik, és az utasszám ugrásszerű növekedése kétségkívül őket igazolja. Alighanem erősíteni szeretnék nemzetközi jelenlétüket, ezért is figyeltek fel a magyarországi üzleti lehetőségre. A brit szempontokon túl azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarország csak nyer a szóban forgó beruházással! Ferihegy minden tekintetben modern nemzetközi repülőtérré válhat a fejlesztések nyomán, hiszen a BAA az elmúlt húsz évben Nagy-Britanniában már bizonyított. A jelenleg tapasztalható infrastrukturális gondok – például az átszállási és megközelíthetőségi lehetőségek – orvosolhatók, és ha hozzávesszük ehhez, hogy a repülőtér környékét ipari területté duzzasztják, azt hiszem, leszögezhetjük: mindenki jól járt az üzlettel. Ha tehát a mostani beruházási politika brit előéletét vizsgálom, azt mondom, megvalósíthatjuk közös álmainkat. És akkor a budapesti repülőtér valóban a térség légi központja lehet. Azt hiszem tehát, hogy ezzel az üzlettel Magyarország csak jól járt, és a szükséges infrastrukturális változtatások után ez mindenki számára kiderül.
Elhúzódás. Kiszivárgott hírek szerint az Európai Unió soros brit elnöksége egyelőre nem terjesztett új javaslatot a 2007–2013 közötti keretköltségvetésről a többi tagállam elé, ezt várhatóan csak szerdán este teszi meg. Mint EU-s források elmondták, az új dátumot a britek a tagállamok külügyminisztereinek tegnapi brüsszeli tanácskozásán közölték – tudósított a távirati iroda. Ha így lesz, akkor a tagállamoknak mindössze egy napjuk lesz a büdzsé tanulmányozására a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt., ami csak tovább fokozza a feszültséget. A BruxInfo mindazonáltal úgy tudja, Nagy-Britannia várhatóan a brit visszatérítés újabb részéről mond majd le. Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti, hogy a visszatérítés nagyobb arányú csökkentését, illetve az új tagoknak adandó nagylelkűbb támogatást kért Londontól José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarország mit ajánl fel a kompromisszumért. (MN)
