Legalább egyszer nyerni kell

Női kézilabda-válogatottunkkal még egyetlen világbajnokságon sem esett meg (igaz, az 1990-es vb-re ki sem jutott), hogy már a csoportmérkőzések után haza kellett volna utaznia. Hogy ezt a csúfságot Szentpéterváron is elkerülje a csapat, ahhoz két hét végi mérkőzéséből – ma Korea, holnap Norvégia az ellenfél – egyet feltétlenül meg kell nyernie. Csakhogy játékosainkat ismerve a kettőből egy a legkevésbé valószínű verzió; ha pedig elfogadjuk, hogy a dupla vagy semmi az igazi kérdés, akkor egyértelműen a mai találkozó a kulcsmeccs.

2005. 12. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőn 57-9-es rekordgyőzelem a vb-hez méltatlan Ausztrália ellen, kedden – a hajrában fordítva – 34-30-as siker Angolával szemben, szerdán kapaszkodva, olykor ötgólos hátrányból felállva, időn túli hetest védve 27-27 Szlovéniával, csütörtökön pedig szünnap és kételyek. Hiszen a három mecscsen szerzett 5 pont és a pillanatnyi csoportelsőség önmagában nem mutat rosszul, de a hét végén két ősi ellenfél következik, amely ki-ki mérkőzésen ritkán adja meg magát. És az eddigi körbeverések (Szlovénia–Korea 42-35, Korea– Norvégia 30-25) miatt ma és holnap is mindkét fél számára a „lenni vagy nem lenni” a tét. Miközben a szakma és a szurkolók itthon folyamatosan azt kérdezgetik, mikor mutatja meg már az igazi arcát a magyar csapat, felmerülhet az is: vajon nem az-e az igazi arca, amelyet Angola és Szlovénia ellen láttunk? Mármint folyamatos hajtás, szakadatlan harc, vagány véghajrá – de behatárolt képességek és a rutintalanságból fakadóan törvényszerű belső feszültség, az ebből eredő hibákkal. Amikor ezt tegnap felvetettük Németh András szövetségi kapitánynak, ő határozottan cáfolt:
– Szerintem ennél feltétlenül több van a csapatban. Egyénileg is, taktikailag is. De túl sok a keretben az újonc, ők iszonyú görcsben élték meg az első napokat, és ez a többieket is elvitte egy irányba. Persze akadnak szakmai problémáink is: nem tudunk felvonultatni nagy testű beállósokat, sok kívánnivalót hagy maga után a védekezésünk, nem elég pontosak az indításaink, ezért képtelenek vagyunk megbüntetni a hibázó ellenfelet.
– Pedig elképzelhető, hogy a javításra már csak két alkalom kínálkozik. Ön szerint melyik kecsegtet több eséllyel?
– Nem teszek ilyen különbséget, két győzelemben gondolkodom. Az egész csoportra a kialakulatlanság a jellemző, mellettünk a koreaiak is új csapattal jöttek, és a norvégok is elveszítették az ászaikat. Szlovénia sem brillírozik, de azért juthatott ilyen kedvező pozícióba, mert évek óta adott a játékosanyaga, és ez most ekkora előnyt jelent.
Egészen pontosan akkorát, hogy Szlovénia – azzal kalkulálva, hogy szombaton legyőzi Angolát – tekinthető a B csoport eddigi egyetlen biztos továbbjutójának. A többi hatosban lényegesen tisztább a kép: az A-ban Oroszország, Hollandia és Horvátország kvalifikációja valószínűsíthető, a C-ben Dánia és Németország mögé az osztrák–brazil párharc győztese jöhet be, a D-ben a franciák és a románok már készülhetnek a folytatásra, Macedónia és Ukrajna között pedig feltehetőleg a gólkülönbség dönt majd.
Már-már azzal folytatnánk, hogy a középdöntőre egyesülő AB-ágon a mieink egy verhetetlennek látszó (Oroszország) és két abszolút verhető riválist foghatnak ki, de aztán gyorsan észre térünk; péntek vagy szombat estig teljesen felesleges a hétfőről értekeznünk.

Mai program. 15.00: Ausztrália–Angola, 17.00 (Sport1): Magyarország–Korea, 19.00: Norvégia–Szlovénia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.