Ma végszavazás a költségvetésről

Ma szavaz a parlament a jövő évi költségvetésről. Amint az előző évieket, várhatóan a 2006-os büdzsé előírásait sem sikerül majd teljesíteni az MSZP–SZDSZ-kormánynak. Ami változott: már a Pénzügyminisztérium is elismeri a költségvetés bizonytalanságát, a tárca vezetője szerint pedig az azért olyan, „mert meg szeretnénk nyerni a jövő évi választásokat”.

Zárószavazást tart a jövő évi költségvetésről mai rendkívüli ülésén az Országgyűlés. A büdzsével kapcsolatban már csak néhány részletkérdés nyitott, a fő számokat ugyanis már korábban jóváhagyta a parlament. Eszerint a 2006-os központi költségvetés hiánya 1531 milliárd forint lesz, azaz több mint kétszer annyi, mint az idei évre tervezett deficit. Összességében a törvényjavaslat 4,7 százalékos GDP-arányos, nyugdíjreformmal csökkentett államháztartási hiánnyal számol, ezt a célt azonban az Európai Bizottságon és a Magyar Nemzeti Bankon kívül a hazai és külföldi gazdaságkutatók is irreálisnak tartják, több elemző a jövő év során megugró kiadások miatt pótköltségvetés benyújtását sem tartja kizártnak.
A büdzsével kapcsolatban az Állami Számvevőszék is aggodalmakat fogalmazott meg: a kritikák elsősorban arra figyelmeztettek, hogy a bevételek – amelyeknek több mint a fele a számvevők szerint a közepesen kockázatos kategóriába tartozik – felültervezettek, a kiadások pedig alultervezettek, miközben a büdzsében feltüntetett növekedés optimista. Ismeretes: a Medgyessy–Gyurcsány-kormánynak eddig egyetlen általa alkotott költségvetést sem sikerült betartani, volt amelyik a parlamenti végszavazás után két héttel már összeomlott.
*
A hiánycélról már a Pénzügyminisztérium is elismerte: ha az uniós könyvelési rend szerint mégis a következő két évre kell elszámolni a Gripen vadászgépek beszerzését, akkor a deficit öt százalék fölé emelkedik.
Az, hogy a kormány miért terjesztett be egy olyan költségvetést, amelyet nem lehet betartani, Veres János pénzügyminiszter szavaiból derül ki. Veres még októberben az ING üzleti reggelijén kifejtette: „Meg szeretnénk nyerni a jövő évi választásokat, ennek megfelelően kell a döntéseket meghozni.” A tárcavezető sem zárta ki azt, hogy a választásokat követően módosítatnának a büdzsén, amikor úgy fogalmazott: csakis akkor van esély az euró 2010-es bevezetésére, ha legkésőbb 2007-ben érdemi reformokat hajt végre az akkori kormány. De a 2007-es lépésekkel sem biztos, hogy sikerül 2008-ra teljesíteni azokat a feltételeket, amelyekkel átvehető 2010-ben az európai valuta (többek között addigra a GDP három százalékára kellene mérsékelni az államháztartási hiányt, illetve 60 százalékára az államadósságot).
Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke tegnap a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában ennél is egyértelműbben beszélt. Szerinte a magyar gazdaság csak akkor képes túlélni a pénzügyi válságot, az adósságcsapdát, a hatalmas költségvetési hiányt, a következő kormány csak akkor képes valahogy kézben tartani a nehézségeket, ha „mindjárt a ciklus elején drákói intézkedéseket hoz, hogy megfeleljen a nemzetközi tőke igényeinek”. Úgy vélte: akik a következő kormányzati ciklusban hatalomra kerülnek, sokkal nagyobb népszerűségvesztésre számíthatnak a megszorító intézkedések miatt, mint amire a korábbi ciklusokban számítani lehetett. Nem zárta ki azt sem, hogy emiatt a következő kormány nem fogja kitölteni hivatali idejét.

Nemre biztatnak. Az Oktatási Intézeteket Fenntartók Országos Szövetsége ma petíciót ad át Szili Katalin házelnöknek, amelyben a szervezet hangsúlyozza, hogy a képviselők utasítsák el a jövő évi költségvetés tervezetét, mert a tervezett normatíva veszélyezteti az iskolák működését. A levél tartalmazza, hogy a 2006. évi büdzsé oktatást érintő normatív támogatás tételei nem felelnek meg az alkotmányban megfogalmazottaknak, amelynek értelmében az állam feladatai közé tartozik a közoktatás biztosítása.