Lapunknak nyilatkozó – neve elhallgatását kérő – pályázatíró cég vezetője az alábbi problémákkal kereste meg lapunkat: gyakori, hogy a beadott pályázatokat az adott minisztérium hiánypótlásra visszaküldi. Amikor a kifogásokat ők pótolják s benyújtják, a tárca azzal utasítja el a pályázatot, hogy mindezt későn, határidőn túl tették. Csakhogy ez nem felel meg a valóságnak, mert a pótlást szabályosan, határidőn belül készítették el, ezért a döntést megfellebbezik. Csodák csodája, ezután a minisztérium mégis befogadja a pályázatot… A cégvezető szerint sokan beletörődnek az elutasításba, s így a jogtalan lépés miatt jelentős források maradnak kihasználatlanul. A cégvezető azt is kifogásolja, hogy a pályázatok értékelésénél a minisztériumok nem veszik figyelembe azokat a tényeket (például a foglalkoztatottak száma), amelyekért pluszpontok járnának, így emiatt számos cég pályázata esik ki a rostán. Mikor ezt megfellebbezik, ismét a nyertesek közé kerülnek. Azt is nehezményezte, hogy a tárcáknál vagy nem elérhető az adott terület felelőse, vagy annak hozzáállása pökhendi. Mint mondta, Brüsszellel a kapcsolat sokkal jobb, ott partnernek tekintik őket, s más tagállamokban is kedvezőbb a helyzet. Példaként Hollandiát hozta fel, ahol az a mentalitás: „Nem baj, ha a gazda a támogatáson egy liter bort és egy liter festéket vesz, s lekeni kerítését, a lényeg az, hogy pénz az országban maradjon.” A cégvezető a magyar hozzáállásban tudatosságot vél felfedezni.
Egyed Géza, a gazdasági minisztérium helyettes-államtitkára a felhozott állításokra reagálva kiemelte: a rendszer valóban nem kellően hatékony, „sokszor nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb”. Ezért jobb szervezésre van szükség, s emiatt egy-egy adott munka a jövőben egy kézbe kerül. A problémákat nem rosszindulat s nem „szelektív” kéz generálja. Egyed aláhúzta: költségvetési megfontolás miatt nem tartanak vissza pénzeket, a források biztosítottak. A kifogásolt pökhendiség pedig kulturális, mentális probléma. Tanúi lehetünk azonban már pozitív változásoknak – ezt a pályázatírók is elismerik –, s további tréningekkel fejlesztik a munkatársakat. Ha ez kevés, személyi változások is lesznek – ígérte a szakember. Egyed Géza ismertette a jövő évi változásokat: növelni akarják a rendszer átláthatóságát, s az interneten is nyomon követhető lesz, hol tart adott pályázat elbírálása. A döntéshozatal időigényességét egyharmadára csökkentik, tavasztól pedig a kifizetések is felgyorsulnak.
Négyezer-hatszáz szerződés. Az I. Nemzeti fejlesztési tervben 2004–2005 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felügyelete alá tartozó európai uniós fejlesztési források felhasználása időarányosan kedvezően alakult – közölte Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU-s fejlesztési forrásokért felelős helyettes államtitkára az MTI-vel. A Gazdasági versenyképességi operatív programban 7324 pályázatnak ítéltek meg 114 milliárd forint támogatást. Eddig hatályba 4662 szerződés lépett, a kifizetések aránya pedig eléri a 2004–2006 között a programban rendelkezésre álló 150 milliárdos forint keret 16 százalékát. A Környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési operatív programban 120 pályázat kapott 102 milliárd forint támogatást. A programban 94 szerződés lépett hatályba. Eddig a rendelkezésre álló 112 milliárd forint keret 23 százalékát fizették ki. A Kohéziós Alapból a GKM felügyelete alá tartozó 185 milliárd forintot lekötötték 11 projekt megvalósítására. A végrehajtás során ebben az évben 27,5 milliárd forintot lehívtak az uniótól. Ez azt jelenti, hogy felgyorsult a projektek végrehajtása. A 2007 utáni időszakra szóló tervezés folyamatában készül a 2007–2013. évekre vonatkozó A versenyképes gazdaságért operatív program kidolgozása, valamint A XXI. századi közlekedési infrastruktúráért operatív program kialakítása. (MTI)
Leépít a GKM. A kiszivárgott elképzelések alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 45 szervezeti egységének száma 30-ra, a 658 fős létszám 570-re, a 46 költségvetési háttérintézmény száma 23-ra csökken – tudta meg a Világgazdaság.
