A betegszállítás nem mehet a mentés rovására

Az egyik miskolci kórház ortopédiai osztályán csípőprotézist ültettek be a beteg csípőjébe, majd amikor hazaengedték, reggel fél héttől este hétig várta a hazaszállítására kirendelt mentőautót. A várakozási idő meghaladta a tizenkét órát, ugyanakkor egy másik beteg Borsodból reggel hat órakor indult mentővel a balatonfüredi szívszanatóriumba, s budapesti átszállás után este nyolc órakor meg is érkezett oda. Magyarországon a mentőszolgálat szemléletbeli változás előtt áll – mondja az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet szakmai vezető főorvosa, Breitenbach Géza.

Tolcsvai L. László
2006. 03. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rengeteg a gond a betegszállítással Magyarországon, a mentés azonban egyre színvonalasabb – nyilatkozta a három megyét, Borsodot, Hevest és Nógrádot átfogó, miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet szakmai vezető főorvosa, Breitenbach Géza. A korábbi huszoneggyel szemben most hét regionális mentőszervezet lát el országos feladatokat. Borsod megyében 85 kiváló állapotú mentőautó van, de ez nem jelenti azt, hogy a régiek közül ne futna még az utakon néhány. A régi Toyoták helyett Ford Tranzitokat állítanak munkába folyamatosan, s már szinte minden borsodi mentőállomás járműparkja kicserélődött. A Mercedes eset- és rohamkocsik is újak, s a főorvos szerint immár nem kell félni, hogy a négy-ötszázezer kilométert lefutott autók működtetése miatt hiányt szenved a mentés.
Breitenbach Géza úgy véli, Magyarországon a mentőszolgálat szemléletbeli változás előtt áll. A betegszállítás viszont hatalmas gondokkal küzd. Egyelőre az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kötelezettsége a betegek utaztatásjellegű hazaszállítása, s úgy tűnik, jogosak a panaszok. A mentőszolgálat kapacitása egyelőre nem kielégítő – legalábbis az átfogó kötelezettségek tekintetében –, a járművek száma ugyanis kevés a mentéshez és a betegek utaztatásához. Mint mondta, a betegek kezelésre történő szállítása, valamint hazautaztatása nem mehet a mentés rovására, így kompromisszumot sem köthetnek. A kormánynak kell megtennie a szükséges intézkedéseket.
A világ fejlett országaihoz hasonlóan a hazai szolgálat szervezeti átalakítása után jelentősen egyszerűsödik a riasztás és mentés, mert a szervezet vezetése a modern kori igényeknek megfelelően centralizálja az irányítómunkát. Borsod megyében kilenc helyen működik egyelőre úgynevezett szolgálatvezetés, ám ez a helyzet néhány hónapon belül megváltozik. Három helyre fut majd be a riasztás: Miskolcon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen fogadják a hívásokat a szolgálatvezetők. Következésképpen ezekről a helyekről koordinálják a mentést rövidesen, miközben a helyi mentőállomások gépkocsijai ugyancsak a korábbi szolgálati helyükről indulnak. Dolgoznak a szakemberek a megyeszékhely szolgálatvezetői helyének átalakításán, bővítésén, s az eszközök üzembe helyezése, a technikai fejlesztés áprilisra befejeződik. Egy sikeres telefontender eredményeképpen megújul az egész távközlési rendszer, s jelentősen csökken a vezetői létszám. Ettől a beruházástól komoly szakmai előrelépést várnak, hiszen a szolgálatvezető a számítógépek segítségével átlátja az egész megye mentőautóinak mozgását, utasításokat adhat krízishelyzet esetén.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce térségében január 19-én lezuhant szlovák AN–24-es repülőgép túlélőjének mentését a szerencsi mentőállomás egyik gépkocsijával oldották meg, s a főorvos úgy gondolja, tisztességgel helytálltak munkatársai. Urai voltak a helyzetnek, s amíg a mentés elején nem rendelkeztek megfelelő információkkal a túlélők számát illetően, hatalmas erőt mozgósítottak. Tíz járművet irányítottak a Gergely-hegy melletti Borsó-hegy közelébe, ám sajnos csak egyre volt szükség. A szélsőséges időjárás, a szinte járhatatlan terep okozott némi gondot, bár a biztonság kedvéért egy Niva terepjárót is a térségébe vezényeltek. Maga a mentési folyamat zökkenőmentesen zajlott. Borsod-Abaúj-Zemplén ugyan az ország második legnagyobb megyéje, ennek ellenére szükség esetén nagyon rövid idő alatt – átlagosan 15 perc a normaidő – a riasztás helyszínére érkeznek a kivezényelt mentők. Már nem fordul elő, hogy beteghez kellene menni, de nincs mentő. Helyi kezdeményezésre négy településen, Krasznokvajdán, Emődön, Sárospatakon és Aggteleken szeretnének új állomást létesíteni. A közelmúltban ismét üzembe állt a miskolci MI–2-es mentőhelikopter, helyreállt a rend. Breinenbach Géza közölte: az ország többi öt állomásának gépei ugyancsak levegőbe emelkedhetnek szükség esetén, majd hozzátette, minden gép biztonságos. A BaSe Kft. helyett immár a Légimentő Kht. üzemelteti a gépeket, s a főorvos úgy véli, végleg elcsitultak a viták az üzemeltetés körül. A főorvos tájékoztatása szerint a létrehozott új közhasznú társaság az Országos Mentőszolgálat tulajdona, ami azért fontos, mert így kiszűrhetőek a visszaélések, nem történhet meg, hogy javításkor a szabványtól eltérő alkatrészeket használják fel a szerelők. A légi jármű felülvizsgálata megtörtént: abszolút üzembiztos a gép.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.