Széles körű autonómiát kínált fel a koszovói albánságnak Borisz Tadics az ENSZ Biztonsági Tanácsában, nagy függetlenséget Belgrádtól az élet szinte minden területén, de javaslata, mint hangoztatta, csakis akkor érvényes, ha ugyanolyan függetlenséget szavatolnak a koszovói szerbségnek is Pristinától. Ezt a rendezési megoldást a szerb elnök szerint a nemzetközi közösség szavatolná, ám bizonyos idő elteltével – a javaslat szerint húsz év múlva – ismét tárgyalóasztalhoz ülnének a felek. Gyakorlatilag tehát nagyjából maradna minden így, ahogy van még húsz évig: függetlenség határmódosítás nélkül. Tadics nyomatékosította, hogy Szerbiában nem fogadják el Koszovó függetlenségét azért, hogy az ottani szerbeknek szavatolják az alapvető emberi és szabadságjogokat.
A BT ülésén felszólalt Soren Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) vezetője is, aki szerint Koszovó státusa meghatározásának folyamata olyan gyors lesz, amilyen ütemben alkalmazzák a nemzetközi standardokat a tartományban. Ez szerinte különösen a kisebbségek helyzetére vonatkozik.
Belgrádi politikai körök a radikálisok kivételével nagyobbrészt elégedettek Tadics beszédével, Jessen-Petersenét viszont részrehajlónak tartják, s az albánok iránti elfogultsággal vádolták meg. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő tegnap, Szerbia államiságának ünnepén kijelentette, elképzelhetetlen egy demokratikus ország szétszabdalása, s hogy Szerbia akarata ellenére megváltoztassák határait.
Pristina viszont az egész BT-ülést értékelte kedvezően. Szerinte ez a függetlenülési folyamat részének tekinthető. Adem Salihaj koszovói kormányfőhelyettes külön kiemelte az EU, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képviselőjének álláspontját, amely szerinte világosan rámutat, merre tart Koszovó. Az ülésen megfigyelőként jelen volt Bajram Kosumi koszovói miniszterelnök is. Közben Tirana megismételte: nem érdekelt a Koszovóval való egyesülésben.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
