Jelentős gyengüléssel kezdte a tegnapi kereskedést a Budapesti Értéktőzsde indexe. A BUX 257,79 pontos csökkenéssel, 23149,95 ponton nyitott, a szerdai záróértékhez képest ez 1,10 százalékos gyengülést jelentett. Ezt követően rövid időn belül előbb 23 350 pontig emelkedett, majd egy kisebb visszaesést követően ismét lassú javulásba kezdett. A kereskedés végét jelző gong megszólalására végül átlendült a pozitív oldalra, s így az előző napi zárójához képest 7,3 ponttal magasabban 23 415,06 ponton fejezte be a napot.
A vezető részvények vegyesen zártak. A 20,5 milliárdos összforgalomból 7,8 milliárdot generáló Mol-papírok árfolyama 1,7 százalékkal 22250 forintra drágultak. Közel azonos volumenű érdeklődés mellett az OTP részvényei viszont másfél százalékkal, 7990 forintra gyengültek. A Richter árfolyama alig 680 milliós forgalomban 43500 forinton stagnált, míg kisebbik szektortársa, az Egis több mint 1,3 milliárdos összértékben cserélt gazdát, ami 3,1 százalékos árfolyamgyengülést hozott papírjainak. A Magyar Telekomnak viszont 1,5 százalékos erősödést hozott a mintegy kétmilliárdos forgalom. Ezzel a telekomtársaság ismét ezer forintra tornázta fel árfolyamát. A februári gyorsjelentést követően vételről tartásra minősítette le a Deutsche Bank a BorsodChem részvényeit. A bank elemzője, a portfolio.hu szakportálnak nyilatkozva elmondta: a vegyipari társaság célárfolyamát a bank 2950 forintról 2600-ra csökkentette. A kazincbarcikai cég papírjai a tegnapi kereskedésben 0,8 százalékkal 2569 forintra gyengültek. A kisebb kapitalizációjú papírok közül a Fotex 2,8 százalékkal 591 forintra, a Globus pedig 1,8 százalékkal 441 forintra esett viszsza. Emellett erősödött azonban 4,4 százalékkal, 2350 forintra a PannonPlast és 18,8 százalékkal a Phylaxia.
Úgy tűnik, csak kisebb krízist okozott a Moody’s lépése a devizapiacon, mivel a befektetők eddig is tisztában voltak hazánk költségvetési helyzetével, s a Fitch, illetve a Standard&Poor’s hitelintézetek korábbi leminősítései előrevetítették a Moody’s döntését. Az elemzők mindazonáltal arra figyelmeztetnek, hogy az unió által nemrég visszadobott, s szeptemberig benyújtandó konvergenciaprogram hitelessége kulcsfontosságú a hitelminősítő intézmények további lépéseit illetően. Ebben kell ugyanis már az új kormánynak konkrétan megfogalmazni, hogy miként kívánja visszaszorítani az egyre égetőbb problémát jelentő államadósságot.
Tegnap megállt a forint gyengülése a bankközi devizapiacon. Délutánra az eurót 253 forinton jegyezték, közel egy forinttal erősebben a szerdai árfolyamnál. Az MTI-nek nyilatkozó üzletkötők úgy vélték, hogy a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülése előtt nagyobb a valószínűsége egy 254 forint felé tartó euróárfolyamnak, mint egy 252 forint felé tartónak. Ehhez szerintük hozzájárul a régiót érintő negatív befektetői hangulat is.
A főbb nyugat-európai börzék mutatói kevéssel előző napi záróértékük alatt mozogtak a nap végére, bár a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója kedvezőbb lett a vártnál, s a tegnapi céghíreket is inkább kedvezőnek lehetne nevezni. A hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján készített Ifo bizalmi mutató februárra 103,3 pontot jelzett, ami 1991 októbere óta a legmagasabb.
Amerikában az olajkészletek alakulására vonatkozó adatközlésekre várakozó befektetők lejtőre vitték a főbb indexeket. A tengerentúli olajtartalékok alakulása jelentősen befolyásolhatja a következő időszakban a nyersolajárakat.

„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”