Megkapta a negyedik pofont is a hitelminősítőktől Magyarország: a világ három legnagyobb hitelminősítő intézete után tegnap a Japan Credit Rating Agency (JCR) egy fokozattal A pluszról A mínuszra rontotta le a forintban fennálló államadósságunk besorolását. A japán intézet – a Fitch decemberi, a Standard&Poor’s januári és a Moody’s szerdai leminősítéseivel megegyezően – hazánk emelkedő államadósságával és magas államháztartási hiányával indokolta a döntést. A hitelminősítő egyben jelezte, hogy kénytelen lesz felülvizsgálni a jelenleg érvényes hitelbesorolásunkat, amennyiben az Európai Bizottságnak szeptemberig benyújtandó, frissített konvergenciaprogramunkban sem fogalmazunk meg deficitmérséklő lépéseket. A JCR mostani figyelmeztetése különös jelentőségű, mert a devizában kibocsátott magyar államkötvények mintegy 15 százaléka japán jenben van.
*
Eközben Veres János tegnap elismerte: érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy 2008-ra helyreálljon Magyarország egyensúlyi helyzete. A pénzügyminiszter szerint a következő két évben 700 milliárd forinttal, három évre pedig összesen 1100-1200 milliárd forinttal szükséges csökkenteni az államháztartás hiányát. A pénzügyminiszter ezzel gyakorlatilag elfogadta a Magyar Nemzeti Bank – kormányzati oldalról korábban erősen vitatott – számításait. Figyelemre méltó, hogy Veres tegnapi kijelentése ellentmond Gyurcsány Ferenc hétfőn tett nyilatkozatának, ekkor ugyanis a miniszterelnök azt közölte, hogy az elkövetkező két esztendőben átlagosan évi 140 milliárd forintos hiánycsökkentés elegendő lesz az euró 2010-es magyarországi bevezetéséhez. Nincs teljes egyetértés a miniszterelnök és pénzügyminisztere között a kiigazító lépésekben sem: míg Gyurcsány szerint „a költségvetés találkozik a valóságos folyamatokkal”, s nincs szükség beavatkozásra, addig Veres tegnap úgy fogalmazott, hogy az államháztartás átalakítására vonatkozó törvényeket a választások után sürgősen, még a nyári szabadságok előtt meg kell hoznia az Országgyűlésnek. A pénzügyminiszter szerint a változtatásoknak négy területet – az államigazgatást, az önkormányzati igazgatást, az egészségügyet és az oktatást – kell átfogniuk. Azokra az elemzői véleményekre, amelyek szerint a pénzügyi piacoknak már nem lesz türelmük kivárni a magyarországi változtatásokat, s már tavasszal elkezdik „büntetni” az országot, Veres azt válaszolta, hogy az elemzők tudják, a választások előtt törvényi változás már nem történik Magyarországon.
Az ismétlődő nemzetközi figyelmeztetésekkel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az Info Rádiónak nyilatkozva tegnap kifejtette: a leminősítés befolyásolja a kamatok mértékét. Mint mondta, jelenleg a jegybanki alapkamat 6 százalékos, holott az infláció nem éri el a 3 százalékot, ám a kamatokat a viszszaminősítések miatt mégsem lehet csökkenteni. Török szerint ennek hatását az embereket főleg akkor érzik meg, ha exportárut vásárolnak vagy ha külföldre utaznak.
Fájdalmas reformok előtt áll az ország, amelyek sokak érdekeit fogják sérteni – jelentette ki egy tegnapi budapesti konferencián Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója, aki szerint a változtatásokról szóló programok nem hiába vannak még a páncélszekrényekben. Mint mondta, a lakosságnak szóló jelenlegi kommunikáció nem szembesíti az embereket a konvergenciaprogramunk elvárásaival. Rácz Margit példaként az uniós pénzek „beömléséről” szóló propagandát említette, megjegyezve, hogy a brüsszeli pénzek lehívásához hazai társfinanszírozással is rendelkeznünk kell. Hozzátette: a szeptemberben benyújtandó új programunkat immár egy gyanakvó nemzetközi közvélemény is figyelemmel fogja kísérni.
Bár a magyar gazdaság növekedése 2005-ben a vártnál némileg erősebben alakult, a gazdasági várakozások túlteljesítése jelentős részben a statisztikai módszertan változásából származott – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete éves jelentésében, amely megállapítja, hogy az előzetes becslés szerint a növekedés a tavalyi negyedik negyedévben enyhén lassult.
Reuters: nincs előrelépés. Bár a kabinet tervezi, idén már nem várható előrelépés az államháztartási hiány lefaragásában – állapítja meg a Reuters legfrissebb elemzői felmérése, amely szerint – a 6,1 százalékos idei kormányzati hiánycéllal szemben – a 2006-os eredményszemléletű deficit várhatóan eléri a bruttó hazai össztermék 7,5 százalékát. A hazai elemzők a 2010-es céldátum helyett csak 2013-ra valószínűsítik az euró magyarországi bevezetését, és azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank az áprilisi választásokig változatlanul hagyja a jegybanki alapkamatot.
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
