Európa egyre több országában korlátozzák a dohányzást nyilvános helyen. Legutóbb kedden Nagy-Britanniában szigorítottak: a parlament alsóháza által elfogadott törvény a jövő év közepétől az öszszes vendéglátóhelyen betiltja a füstölgést – jelentette az MTI. Az első fokon 384:184 arányban megszavazott javaslat értelmében nem szabad rágyújtani az éttermekben, a vendéglőkben és a sörözőkben. A képviselők többsége azt a kompromisszumos javaslatot sem volt hajlandó elfogadni, hogy a tilalom alól mentesüljenek legalább azok a pubok és magánklubok, amelyekben nem szolgálnak fel ételt. A jogszabálytervezetet további vitára a lordok háza elé utalják.
Középületekben, éttermekben, kávéházakban, bisztrókban például Írország, Olaszország, Svédország és Spanyolország már betiltotta a dohányzást.
Írország volt az első 2004 áprilisában az Európai Unió tagországai közül, amelyik jelentősen megszigorította a dohányzás elleni törvényeket – emlékeztetett a távirati iroda. Azóta a zöld szigeten tilos munkahelyeken dohányozni, ami elsősorban az országban működő tízezer pubot érintette kellemetlenül. Pubok, bárok és éttermek tulajdonosai akár háromezer euróra is büntethetők, ha vétenek a törvény ellen.
Időközben más országokban is hasonló törvények léptek hatályba vagy vannak előkészületben. Ausztriában és Németországban viszont a dohányosok, legalábbis egyelőre, kíméletet élveznek: e két állam még nem tervezi a dohányzás általános betiltását törvényi úton. Ausztriában 2005 elején olyan törvénymódosítás született, amely tiltja a dohányzást középületekben, tavaly december 31. óta pedig az osztrák pályaudvarokon tilos dohányozni.
Ellentétben viszont Írországgal, Svédországgal, Norvégiával és Olaszországgal, az osztrák gasztronómia kivételt élvez a dohányzási tilalom alól. Az éttermek negyven százalékát – önként vállalt kötelezettség alapján – 2007. január 1-jéig kell dohánymentessé tenni.
Az EU Bizottságának becslése szerint a tagállamokban évente több mint félmillióan halnak meg dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben. Ezért Európa hadat üzent a dohányzásnak: 2005 tavaszán beindult a dohányzásellenes Help-kampány, amelyre 2008-ig 72 millió eurót fordíthatnak. Televíziós reklámokkal és internetes honlapokkal főleg fiatalokat szándékoznak leszoktatni káros szenvedélyükről.
Minden fáradozás ellenére azonban a bírálók kettős erkölcsi mérce alkalmazásával vádolják az uniót, mivel az európai dohánytermesztők még tavaly is egymilliárd eurónyi segélyben részesültek. A brüsszeli bizottság azonban tavaly nyáron bejelentette, hogy idén csökkenti az összeget.
Elnéző hazai jogszabályok. Hazánk a huszonöt tagállam közül a tizenegyedik helyezést kapta az Európai Unió dohányzásellenes tevékenységről készített tavalyi felmérésében – mondta lapunknak Szilágyi Tibor, a Magyar Dohányzásellenes Koalíció vezetője. A szakember hozzátette: számos ponton gyengeségeket is feltárt a vizsgálat. A cigaretta árképzésénél például még nem értük el az uniós adószintet. Az EU 57 százalékos adót ír elő, Magyarország azonban még 54,8 százaléknál tart. Hazánk 2002-ben halasztást kért az uniótól, így csak 2009 januárjában kell az emelést bevezetni. Pedig ha tíz százalékkal nőne az adószint, az hat százalékkal csökkentené a dohánytermékek fogyasztását. A Világbank becslései alapján egy év tízszázalékos adóemelésének elmulasztása 2181 ember halálát okozza egy hazánkkal azonos méretű országban – magyarázta Szilágyi Tibor, aki lemaradásként említette az eddig kidolgozott jogszabályokat is. E tekintetben még ma is az Orbán-kormány teljesítményéből élünk, hiszen a tavaly decemberi, a nem dohányzók érdekében bevezetett szigorítás is csak az óvodákra terjedt ki. A közterületeken, munkahelyeken és éttermekben továbbra is lehet dohányzóhelyeket kijelölni. A magyarok nyolcvan százaléka támogatta volna tavaly a dohányzás betiltását a közintézményekben, ez mégsem került be a decemberi jogszabály-módosításokba. A szakértő hozzátette: a dohányzásellenes küzdelem finanszírozásában az állam tavaly egyáltalán nem vállalt szerepet, és ezért nem zajlott e területen tájékoztató kampány, de még kutatás sem. Petíciót intéztünk tavaly a hazai politikai élet vezetőihez és az illetékes hatóságokhoz a munkahelyi dohányzás betiltásáért. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megköszönte, az egészségügyi miniszter üdvözölte lépésünket – mondta Szilágyi Tibor. Szerinte még a 2009-es adóemelés dátumát is kitolni szándékozó dohányipar lobbizása mellett feltehetőleg a magyar orvosok többsége is ellenezte a módosítást, mivel hatvan százalékuk dohányos.
